A PestiSrácok.hu mindig örömmel ad lehetőséget olyan fiataloknak, egyetemistáknak, pályakezdőknek, akik reagálni szeretnének a közélet aktuális eseményeire, akiknek van meggyőződése, hite, azoknak, akik úgy érzik, hogy korunk médiazajában is ki kell állniuk a saját értékeink mellett.
Ezért adjuk közre a 22 éves műszaki egyetemista, Szabó István Dániel írását. Vendégszerzőnk arról ír, hogy a ballib média hogyan vádolja és hogyan támadja kontextusából kiragadott idézetekkel Kásler Miklós emberi erőforráaokért felelős miniszterjelöltet.
Az elmúlt hetekben bejelentették az alakuló kormány minisztereit. Az ilyenkor általános kritikus hangnemnél is hevesebben támadják Kásler Miklós kinevezését. Vajon van igazság a keresztény hit és az egészséges élet összefüggésében?
Hogyan értelmezzük egy tradicionális, keresztény ember kinevezését egy olyan posztra melynek az egészségügyet és az oktatást kell kézben tartania? Számos kérdés felvetődött a leendő miniszter egy-egy kijelentése kapcsán.
A mai szekuláris világban gyakran felmerül a kérdés, kell-e és szabad-e keresztény gondolkodással megközelíteni a politikát és a közigazgatást. Hasznos-e a társadalom számára egy vallásos döntéshozó?
Sokan úgy gondolják a kereszténység egy meghaladott világnézet, amely nem képes és nem akar haladni a korral. Mások szerint viszont a keresztény morál nem csak a hívők lelki békéjéhez járul hozzá, hanem a társadalom egészének hasznos lehet akár fizikai értelemben is, hittől és vallástól függetlenül. Közéjük tartozik Kásler Miklós, az Országos Önkológiai Intézet Főigazgatója, a megalakulóban lévő kormány humán tárcáért felelős jövőbeni minisztere.
Véleménye szerint a keresztény vallás tanainak követése nagyban hozzájárulhat egészségünk megőrzéséhez:
A tízparancsolat a legtökéletesebb népegészségügyi gyűjtemény, tudniillik a halálos betegségek jó 70-80 százalékát a Tízparancsolat megtartásával el lehet kerülni. ( 777 offline).
Mit is jelent ez a kontextusából gyakran kiragadott gondolat? Egy a hitben jártas ember számára triviális lehet az állítás igazsága, de fontos megjegyezni, hogy hittel alig, vagy egyáltalán nem foglalkozó emberek számára is ugyan olyan pozitív lehet az a pár megelőző technika amiről a Bilbia ír.
Bár el kell ismernem, önmagában a tízparancsolat talán kevés volna a betegségek megelőzésére, de ha kicsit általánosabban vesszük a leendő miniszter úr szavait, akkor ide vehetjük a bűn fogalmát és azon belül is a hét főbűnt:
⦁ Kevélység (Pride)
⦁ Fösvénység (Greed)
⦁ Bujaság (Lust)
⦁ Irigység (Envy)
⦁ Torkosság (Gluttony)
⦁ Harag (Wrath)
⦁ Tékozlás (Sloth)
Míg lelki és társadalmi jelentősége mindegyiknek van, most az egészségünk szempontjából elemezzük ki a kiemelteket:
A bujaság, a nemi vágyak gátlások nélkül történő megélése nagyban elősegíti a nemi betegségek terjedését.
A torkosság az egészségtelen táplálkozás, az elhízás és a túlzott alkohol fogyasztás népbetegségek veszélyeire figyelmeztet.
A harag a mások iránt érzett ellenérzéseink stresszel teli önemésztésétől egészen a fizikai konfliktusból áradó sérülésekig terjedhet.
Végül a tékozlás, a testmozgás elhanyagolása, saját egészségünkre való odafigyelés hiánya szintén testi épségünk kárára lehet.
Természetesen nem lehet mindenkitől elvárni, hogy szenthez méltó életet éljen. Hithű keresztények körében is gyakori a bűnbe esés, viszont egy fontos dolgot ne felejtsünk el: aki ezeknek a fontosságával tisztában van, az legalább azt tudja amikor árt saját magának és ezt az ezzel járó következmények teljes tudatában teszi.
Pontosan így működnek a megelőzési programok is az egészségügy terén. Ha a társadalmunk alapjaiba építjük bele a megfelelő táplálkozás, az elégséges testmozgás és a felelősségteljes viselkedés normáit, ezekre lehetőséget és támogatást biztosítunk, akkor idővel az emberek többsége legalább tudatosan választhatja azt az életformát, amely kevesebb betegséget eredményez.
És miért jó ez az egészségügynek? Kevesebb beteg ember, kevésbé telt kórházak, több orvos jut egy-egy betegre és sokkal kevesebb pénzből fent lehetne tartani egy sokkal jobban működő betegellátó rendszert.
Összefoglalva az egészségügy vallásos megközelítése nem a technológiai megoldások eldobását és a maradiságot jelenti, hanem a megelőzésre való koncentrálást, az egészséges életmód támogatását, amely segítségével kevesebb pénzből lehet jobb minőségű egészségügyet teremteni.
Mióta Kásler Miklós kinevezéséről tudomást szerzett a nagyérdemű, az egészségügy kapcsán vallott álláspontján túl egyéb idézetek is elkezdtek keringeni a közösségi média világában, gyakran vádló hangnemben:
Az emberi gondolkodás nem fejlődik egy fikarcnyit se.
Én a technikai fejlődést nagyon sok vonatkozásban az emberi élet minőségére hátrányosnak tartom. (mindkettő 777 offline).
A kontextusból kikapott idézetek megtévesztő céljáról talán nem is kell többet mondani. Had magyarázzam Kásler úr saját szavaival, Kásler úr saját szavait:
Én úgy látom hogy az emberi gondolkodás színvonala nem fejlődött az utolsó két és fél évezredben (…) amit filozófiában le lehet írni azt leírták a görögök, ezt a latinok összesítették, az Aeneis-ben kétezer év kulturális eredménye van benne (…) Az emberi gondolkodás nem fejlődik egy fikarcnyit se. Ugyanakkor viszont a technológia fejlődik, mert mindig valamit létrehozunk; tehát nagyon sok olyan technikai eredmény van ami megkönnyíti az életet, de nem biztos hogy az emberhez méltó életet segíti elő, ugyanakkor viszont azt a látszatot kölcsönzi, mintha az emberi elme, a modernség, az újdonság lenne az élet igazi értelme, hát nem.
Ha kicsit jobban belegondolunk jól látszik “mire gondolt a szerző”: a technológia rohamos fejlődésével a társadalmunk és az erkölcsünk nehezen veszi fel a versenyt. A technológia teremtette új lehetőségek ész nélküli beintegrálása a társadalmunkba egy hazárdjáték. Természetesen szükséges és indokolt élni a fejlődés adta lehetőségekkel, de legalább olyan fontos kritikusan fordulni az ezek által rohamos sebességgel előidézett, még teljesen kipróbálatlan társadalmi változásokhoz. Vonatkoztassunk el a “bezzeg az én időmben” gondolkodástól és nézzünk egy pár példát erre:
⦁ A legnagyobb közösségi platform, a Facebook a felhasználók bizalmával visszaél, eladja a begyűjtött adatokat marketing célokra és korlátlan hozzáférést ad a titkos szolgálatoknak minden adatunkhoz.
⦁ Az információs technológiának köszönhetően (amely tőlem mint Mérnök Informatikustól nem áll messze) a radikalizáció, illetve a fekete kereskedelemtől a terrorista sejt szervezésig terjedő bűncselekmények mind triviálissá váltak a sérült morálú emberek számára.
⦁ A média olyan szinten behálózza az életünket, hogy független véleményt az átlag embernek ma nehezebb formálni, mint a több ezer csodagyógyszer és varázsbalzsam közül kiválasztani mi lesz az a valós gyógyszer ami segít rajta.
És akkor bele se mentünk az okos autó vagy az általános AI (mesterséges intelligencia) keltette morális kérdésekbe. Egy ilyen drasztikusan változó világban kell egy stabil pont, amihez mindent tudunk viszonyítani. Ha minden gondolat egyenlő és/vagy minden relatív, akkor pillanatok alatt képesek leszünk önmagunk kiirtására. Egyre inkább megvannak rá az eszközeink.
Egy ilyen stabil pont lehet a keresztény morál. Félreértés ne essék, a kedves olvasó is jó eséllyel keresztény morál szerint él, még ha nem is tud róla. Nem kötelező templomba járni, nem kötelező aktívan vallással foglalkozni, többségünk ezek nélkül is érzi még mi a jó és mi a rossz. De mi lesz a jövőben? Ha nem ápoljuk a keresztény hagyományokat, ha nincs senki aki felvállalja a vallását a közundor ellenére, nem lehet többé mire mutogatni, hogy “mi lenne a helyes ha elég önfeláldozó lennék hozzá”.
Ezért úgy gondolom szükségünk van Kásler Miklósra és a hozzá hasonló hithű keresztény emberekre a társadalmunk élén. Tudjuk, hogy nem mind szentek, sőt. Lehet hogy az olvasó sem fog életében templomban járni. De ameddig létezik egy stabil ideál ami szent és sérthetetlen, addig van mihez viszonyítani saját magunkat.
Hogy lelhetem örömömet abban, hogy rosszalkodom, ha azt se tudom mi is az a jó és rossz?
Foto:MTI/Balogh Zoltán
(forrás:pestisracok.hu)
