in

600 milliárd Forint, és NEM STADIONRA! – A megyei jogú városok fejlesztése a vidéki Magyarország programja

A vidéki Magyarország programjának nevezte a megyei jogú városok fejlesztését célzó Modern Városok Programot Kósa Lajos

A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK FEJLESZTÉSE A VIDÉKI MAGYARORSZÁG PROGRAMJA

A vidéki Magyarország programjának nevezte a megyei jogú városok fejlesztését célzó Modern Városok Programot Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter kedden Debrecenben, a terveket bemutató országjárásának első állomásán.

A miniszter utalt arra, hogy a 23 megyei jogú városban kétmillió ember él, de a települések környezetét tekintve sokkal több embert érintenek a fejlesztések, ezért a Modern Városok Programja a vidéki Magyarország programja.

“A PROGRAMBAN 250 PROJEKTET TÁMOGATNAK ÖSSZESEN 3500 MILLIÁRD FORINT FEJLESZTÉSI FORRÁSSAL, AMIBŐL EDDIG – TERVEZÉSRE, PROJEKT-ELŐKÉSZÍTÉSRE – 600 MILLIÁRDOT MÁR MEGKAPTAK AZ ÖNKORMÁNYZATOK”

A programban 250 projektet támogatnak összesen 3500 milliárd forint fejlesztési forrással, amiből eddig – tervezésre, projekt-előkészítésre – 600 milliárdot már megkaptak az önkormányzatok – mondta Kósa Lajos, hozzátéve: ez azt jelenti, hogy időarányosan jól áll a program végrehajtása.

Az elbírált projektek közül 60 igényelt egyedi kormánydöntést, 47 projekt esetében pedig a fejlesztési elemek újratárgyalását kezdeményezték az érintett önkormányzatok – jelezte. Papp László, Debrecen polgármestere hozzátette: a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy az önkormányzatok maguk határozhatták meg a fejlesztési elképzeléseiket, amiért köszönetet mondott a kormánynak. Kósa Lajos és Papp László is kiemelte a debreceni program elsőként megvalósult elemét, a helyi menekülttábor 2015 decemberi bezárását.

A miniszter szerint a Modern Városok Programban az egyetemi innováció-fejlesztési programok vannak a legjobb helyzetben, a Debreceni Egyetem (DE) például 18 projektre az elnyert 21 milliárd forintból 20 milliárdot már megkapott, további 3,7 milliárdot pedig az innovációs pláza infrastrukturális beruházására utaltak át.

Hozzátette: a programban a legnagyobb fejlesztési értéket a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. beruházásában megvalósuló debreceni főpályaudvar jelenti. Mivel az építőanyagok árának emelkedése miatt a kivitelezői ajánlat magasabb a tervezettnél, a kormány új értékbecslést kért, változatlan műszaki tartalommal – magyarázta Kósa Lajos.

A tárca nélküli miniszter a debreceni fejlesztések közül kiemelte még a Csokonai Színház 6,3 milliárdos rekonstrukcióját, a nagyerdei strandfelújítást, amit 4 milliárd forinttal támogatnak, a nemzetközi iskola, a déli ipari övezet és a helyi repülőtér fejlesztését.

Utóbbi kapcsán Kósa Lajos elmondta: a kormány vizsgálja egy olyan fejlesztés lehetőségét, aminek eredményeként a tavalyi 320 ezres utasforgalmú légikikötő egymillió utas kiszolgálására lenne alkalmas.

Papp László a városba települő cégek számát és a jelenleg is folyó járatfejlesztési tárgyalásokat figyelembe véve reális tervnek nevezte, hogy a 2020-as évek közepére egymilliós utasforgalmú légikikötője legyen Debrecennek.
A repülőtértől délre létrejövő ipar park kapcsán megjegyezte: a nyolcmilliárd forintos teljes alap-infrastruktúra fejlesztéssel év végéig elkészülnek, de a jelenlegi megállapodások alapján két gyár, egy hamarosan lezáruló tárgyalást követően pedig már három termelő üzem építése kezdődhet meg a területen – ismertette Debrecen polgármestere.

(MTI-fidesz.hu)

 

(forrás:www.fidesz.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

VÉGRE – Végképp hazavágják a kamupártokat

BOTRÁNY és ÁRULÁS! – Tamás Gáspár Miklós erdélyi létére a románok oldalára áll a székelyek megfenyegetésének ügyében