„Hallgattassék meg a parizer is! Kérem, én, a parizer, nem politizálok. Nem érdekel a politika, nekem mindegy, hogy jobboldali vagy baloldali száj, a lényeg, hogy fogyasszon. Engem az se érdekelt, hogy Jakab úr velem politizál, rólam tesz ki fotót. De most, hogy már Szabó Tímea asszony is így tett, azt gondoltam, megnézem én ezt a magyar belpolitikát.
Elolvastam néhány jobboldalinak mondott újságot, meg persze a független és objektív baloldaliakat is. Képben vagyok, na. Én, a parizer. Azért meg vagyok lepve. A baloldalnak tényleg az lett a mondanivalója az ország számára, hogy: parizer?! Kérem, ez számomra megtisztelő, de talán egy kicsit kevés – még szerintem is, pedig rólam van szó. Vagy az a jó politikus, aki szereti a parizert?
Mert engem a jobboldalon is sokan szeretnek, én már csak tudom. Például van valami Menczer, ő is kétpofára szokott zabálni időnként. Néha megkever mackósajttal, ennek nem örülök, hát, az én életem se könnyű… Vagy…Á, értem már! A baloldal szerint az a politikus nem lop, az tisztességes, aki velem, a parizerrel fotóztatja magát. De mi közöm nekem a politikusok tisztességéhez?!
Ha jól emlékszem, a baloldali vezető, Hagyó Miklós úr is fogyasztott engem bőségesen, aztán meg mi lett vele, ugye… Amit a baloldal csinál, azt nem demagógiának hívják? Kérem, én nem politizálok, de azt állíthatom, hogy a tisztesség, az vagy van, vagy nincs. Egy velem készült fotótól senki nem lesz tisztességes.
Meg aztán azt is remélem, hogy amikor Jakab úr, Szabó Tímea asszony és a többiek összejönnek Gyurcsány úrnál egy villás reggelire, akkor is az asztalra kerülök! Csak könyörgöm, le ne fotózzák! Kérem, engem nem érdekel a politika, de Jakab urat és Szabó Tímea asszonyt még marketingesnek se venném fel. Ha ezek a nagy baloldali gondolkodók még párszor velem fotóztatják magukat, az emberek őket látják majd, amikor rám néznek. Nem tenne jót az üzletnek… Kérem, nekem is vannak jogaim! Hagyjanak békén!”
(mandiner.hu)
Oszd meg a barátaiddal is!
