Kiürítheti a vagyonkezelő az igazságügyi palotát
Újabb fejlemény történt a Kossuth téri volt igazságügyi palota ügyében – tudta meg lapunk. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) igazgatósága egyoldalú nyilatkozattal megszüntette, vagyis felmondta azt a korábbi szerződést, amelynek alapján a Politikatörténeti Intézet (PTI) mostanáig ingyenesen használhatta az épület Alkotmány utcai részét.
Érdeklődésünkre az MNV sajtóosztálya közölte azt is, hogy a lépést a Kúria múlt novemberben hozott jogerős, végleges ítélete alapozza meg, s az intézetnek harminc napon belül kell kiköltöznie az épületből.
Az épületet hosszú idő után újból eredeti rendeltetésének megfelelően használhatják
Fotó: Kurucz Árpád
Hozzátették: mihelyt a Politikatörténeti Intézet átveszi a részére a hét elején kiküldött felmondólevelet, az MNV mindent megtesz azért, hogy az átadás-átvétel a felmondásban közölt harminc napon belül sikeresen, az intézettel együttműködve megtörténhessen. Földes György, a PTI ügyvezető igazgatója kérdésünkre azt mondta: részletesen később fejtik ki álláspontjukat, most csak annyit rögzít, hogy „a felmondás megmutatja, hogyan viszonyul a kormány a kulturális, történeti értékekhez”.
Az, hogy végül is miként bonyolítható le a több ezer négyzetméter alapterületű épületrész kiürítése, s vajon a felmondás után lesz-e mód további jogi lépésekre, egyelőre nyitott kérdés.
Mindenesetre tény, hogy az MNV és a Politikatörténeti Intézet éveken át pereskedett az ingatlanért. A Kúria öttagú polgári, felülvizsgálati tanácsa végül tavaly novemberben mondta ki azt, hogy a felek között 1990-ben ingyenes használatra szóló úgynevezett haszonkölcsön-szerződés jött létre, s ez a polgári törvénykönyv alapján tizenöt napos határidővel egyoldalúan megszüntethető, felmondható.
Az MNV igazgatósága ezzel a lehetőséggel élt, hozzátéve, hogy a használónak harminc napon belül kell kiköltöznie a székházból. A Kúria egyébként döntött arról is, hogy az ingatlan-nyilvántartásból törölni kell az intézet használati jogát, mert a korábbi megállapodás csak belső használatra szól: a két részt vevő felet jogosítja és kötelezi, külső személyeket erről nem kell tájékoztatnia a közhiteles nyilvántartásnak.
A Parlamenttel szemben található, összességében 15 ezer négyzetméter alapterületű, hatalmas értékű épületből még 1949-ben költöztették ki a bíróságot és az ügyészséget. Ezután került ide – Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapján, 1952-ben – a Munkásmozgalmi Intézet, a szomszédságába pedig később a Néprajzi Múzeum.
Az Alkotmány utcai ötezer négyzetméteres szárnyat aztán a párttörténeti intézet, majd a Politikatörténeti Intézet vehette birtokba. Időközben felvetődött, hogy az épületet a Néprajzi Múzeum és a PTI kiköltözése után visszakapná eredeti használója, a Kúria.
Kérdés, ebben az esetben hogyan alakulna a Markó utca 16. szám alatti székház sorsa, amely jelenleg nemcsak a Kúria, hanem a Legfőbb Ügyészség székhelye is.
(Kulcsár Anna, magyaridok.hu)