Célegyenesbe fordult a Hunyadi Jánosról készülő tízrészes sorozat forgatása. A nagyszabású produkció magyar irányítással, de széles nemzetközi részvétellel készül Bán Mór nagy sikerű Hunyadi-regénysorozata alapján, mintegy tízmilliárd forintos költségvetésből.
Az egy évtizede tervezett, többéves előkészítési szakaszt követően tavaly július óta forog, az NFI által támogatott, Bán Mór regényciklusa alapján készülő Hunyadi-sorozat, amelynek forgatásán az Origó riportere járt.
„A mintegy 15 ezer négyzetmétert elfoglaló középkori díszletváros – ami eredetileg az 1983-as Hamlet című tévédrámához épült, azóta pedig olyan népszerű nemzetközi sorozatok forogtak itt, mint a Vaják vagy Az utolsó királyság – számos elemét átépítették a Hunyadi kedvéért, mert bár a sorozat több külső helyszínen is forgott – Göbölyjárás, Visegrád, Páty, Babatpuszta stb. –, már csak az egyes várbeli csatajelenetek látványa miatt is szükség volt élethű, ám szükség esetén »rombolható díszletekre«” – olvasható az Origó cikkében, amelyből megtudhatjuk: „A frissen a nándorfehérvári jelenetekhez átalakított, belső részeiben tágas udvart, ispotályt, istállót, de sikátorokat és egyéb zegzugokat is rejtő, a kamerával 360 fokban bejárható, oromzatán a későbbi CGI-trükkök elkészítéséhez szükséges kék panelekkel megtoldott fellegvárdíszlet ágyúszaggatta falán túl például – döglött lovak tetemeinek élethű modelljeivel egyetemben – a kiégett nándorfehérvári házak díszletei terülnek el, amelyeket a forgatás idején »filmes tűzzel« (azaz ügyesen irányított, a látványnak megfelelő helyekre vezetett gázcsövek segítségével) újra és újra lángba borítanak.”
A cikk szerzője kifejti: „Ilyen – minden tekintetben rendkívül igényes – körülmények között, egyszerre vagy 200–250 stábtag jelenlétével forog a Hunyadi-sorozat csúcspontja, a nándorfehérvári csata, az a lehetetlennek tűnő győzelem II. Mehmed szultán háromszoros túlerőben levő seregével szemben.”
Én már egész kiskoromtól fogva tudtam, hogy miért és kiért szól a harang délben – mivel édesapám harangozó, és gyerekkoromban sokszor segítettem neki a templomban –, és amikor jött ez a lehetőség, akkor tudtam, most vagy soha, nekem ezt a szerepet meg kell szereznem
– fejtette ki az Origónak a Hunyadi János szerepét alakító Kádár L. Gellért.
A lapnak Robert Lantos executive producer elmondta: Budapesten egy év alatt sem találtak ideális főszereplőt. „Hozzáteszem, a casting tovább tartott, mint bármelyik szereplőválogatás eddigi pályafutásom során. Másfél év volt, mire megtaláltuk a megfelelő színészeket” – így Robert Lantos.
A négy vezető magyar színész – Kádár L. Gellért mellett a Szilágyi Erzsébetet alakító Rujder Vivien, a szultán feleségét, Brankovics Marát alakító Törőcsik Franciska és a Vitéz Jánost játszó Csémy Balázs – egybehangzóan kijelentette, hogy
a felkészülés egyik fontos része volt a nyelvtanulás. Hiszen a Hunyadiak és Vitéz János is több nyelven beszéltek, ennek megfelelően például az egyes diplomáciai jelenetek megkövetelték a színészektől, hogy hitelesen szólaljanak meg az adott nyelven
– írja az Origó.
– Nagyon sok történelmi, vallási és egyéb, például nyelvi szakértővel kellett dolgoznunk, hogy hitelesen mutassuk be a középkort, de azért senki ne ebből a sorozatból akarjon érettségizni. Nem azért, mert ez kizárólag a szórakoztatásról szól. Ugyanúgy, mint Shakespeare-nél, ez arról szól, hogy mi egy nagyon erős drámai történetet szeretnénk elmesélni, ami elgondolkodtat, a múltunkról szól, de van köze a jelenünkhöz is. Erről szól minden egyes történeti szál a sorozatban – mondta el az Origónak a sorozat show-runnere és egyik rendezője, Lengyel Balázs.
(magyarnemzet.hu)
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
