Az amerikai elnök a Fehér Házban zárta az óévet és köszöntötte az újat. Az idei legfontosabb döntésének nevezte a szíriai csapatkivonást és prioritásnak nevezte az amerikai-mexikói határon felhúzandó határvédelmi falat. A fal megépítésének terve jelenleg a csúszás veszélyével néz szembe, miután az ellenzéki Demokrata Párt egyelőre nem fogadja el a 2019-es költségvetést és ez részbeni kormányzati leálláshoz vezetett. Trump szerint a fal megépítéséből nem enged. Az elnök egy rövid videóban kívánt „nagyon, nagyon Boldog Új Évet” és kiemelte, hogy 2019 „nagyszerű év” lesz.
Habár a kínaiak nem a mi naptárunk szerint ünneplik az újévet, Hszi Csin-ping kínai elnök így is megragadta az alkalmat, hogy beszédet intézzen a kínaiakhoz. Leginkább az eredményeket sorolta, amelyből volt jó pár, annak ellenére, hogy Kína maga mögött hagyta a legnagyobb gazdasági növekedést hozó éveket.
Előadtuk a kínai javaslatokat és Kína hallatta a hangját”
– mondta az elnök, utalva ezzel arra, hogy országa számos nemzetközi eseménynek volt a házigazdája idén.
Oroszországban összesen 11 időzónában ünnepelték a szilvesztert és mindegyik alkalommal, amikor az országban éjfélt ütött az óra, elhangzott Putyin beszéde. Az orosz elnök összefogásra szólította fel a népét.
Csak akkor bízhatunk pozitív változásokban, ha a saját erőnkből, együttműködve, csapatként dolgozunk”
– mondta az elnök, aki igyekezett felvillantani a 2019-es népjóléti intézkedeseket is.
Kemény évet zárt Theresa May. A brit miniszterelnök számos kemény csatát zárt le sikerrel, ám a legnagyobb harc még előtte áll. Az országa pedig menetel a Brexit felé. Főként az utóbbi került szóba beszédében. A képviselőket arra kérte, hogy fogadják el Brexit-tervét, amelynek szavazását 2019-re halasztották, amikor is a brit Parlament alsóháza szavaz a kérdésben. May is egységre szólított fel. Együtt egy új fejezetet nyithatunk, melyet az optimizmus és a remény jellemez – mondta.
Kemény éven van túl a francia elnök, aki botrányról botrányra evickélt. Ráadásul az év végén alapos fejfájást okoztak neki az úgynevezett sárgamellényesek. Az alulról szerveződő tüntetéssorozat blokádokkal, sztrájkokkal járt, a tüntetők radikális csoportja pedig többször is szétverte Párizst.
Hagyjuk abba saját magunk lejáratását és ne higyjük, hogy Franciaország olyan ország, ahol nincs szolidaritás”
– mondta Macron a közelmúlt tüntetéseiről.
2018-ban világossá vált, hogy Merkel meggyengült és legfeljebb ezt a ciklust tölti ki, amely 2021-ig terjed. A hosszú ideig sikertelen koalíciós tárgyalások és pártjának, a CDU-nak az elnöki székének az elvesztése világossá tette, hogy Merkel hatalma nem régi. Annyi ereje még volt, hogy a saját jelöltjét ültette a CDU vezetői székébe – a szoros szavazási eredmény viszont a párt megosztottságát mutatja. A kancellár szerint a globális kihívásokra globális választ kell adni. A legfontosabb problémák a klímaváltozás, a bevándorlás és a terrorizmus elleni harc – mondta Merkel. A kancellár kiemelte, hogy „a saját érdekünkben meg kell oldani ezeket a problémákat”, ám együttműködésre, az érdekek összeegyeztetésére van szükség. A kancellár szavainak mércéje lehet például, hogy hogyan alakul Európában a migránskvóták, vagyis a migránsok elosztásának kérdése, amelyben már több vereséget is szenvedett, azonban eddig a téma mégsem került le a napirendről. A kancellár elmondta, hogy két évig Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsának – a globális szervezet legfőbb döntéshozó testületének – a tagja lesz, amelyet ki fog használni céljai elérésére.
(Bácska Balázs, 888.hu)
