Azzal, hogy a magyar gazdaság az idei harmadik negyedévben 5%-kal nőtt a nyers adatok szerint, két szempontból is abszolút kilóg a régiós mezőnyből: egyrészt ez gyorsulást jelent a második negyedévi 4,9% után, míg a többieknél jellemzően lassulás történt, másrészt maga a növekedés üteme is sokkal gyorsabb, mint a régiós országok eddig közzétett adatai – írja a Portfolio.
- A gazdasági lap értékelése szerint a lengyel GDP-növekedés a harmadik negyedévben 4,6%-ról 3,9%-ra lassult éves összevetésben, míg az elemzői konszenzus 4,1%-os adatra számított. Negyedéves alapon azonban gyorsulás következett be 0,8%-ról 1,3%-ra.
- A bolgár harmadik negyedéves GDP-növekedés 3,8%-ról 3,7%-ra lassult éves alapon a bolgár statisztikai hivatal adatközlése szerint, míg negyedéves alapon 0,9%-ról 0,7%-ra lassult a bővülés üteme.
- A román harmadik negyedéves GDP-növekedés 4%-ról 3%-ra lassult a statisztikai hivatal előzetes becslése szerint a kiigazítatlan adatok alapján, míg szezonálisan kiigazítva 3,8%-ról 3,2%-ra történő lassulás történt. Negyedéves alapon 1,7%-ról 0,6%-ra lassult a növekedés üteme a román gazdaságban.
- A cseh GDP-növekedés a harmadik negyedévben 2,8%-ról 2,5%-ra lassult a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ) első becslése alapján, míg az elemzők 2,7%-os növekedési ütemet vártak. Negyedéves alapon mindössze 0,3%-os volt a növekedés, ami 2016 első negyedéve óta a legalacsonyabb ütem.
- A szlovák növekedés pedig nagy lassulást szenvedett el, hiszen 2,2%-ról 1,3%-ra süllyedt az ütem az előzetes adatok szerint, míg a piac 2,3%-os GDP-növekedésre számított. Negyedéves alapon a várt 0,6%-os bővülési ütem helyett 0,4%-os adatot tett közzé a szlovák statisztikai hivatal.
A harmadik negyedéves GDP-adatokra reagálva a pénzügyminiszter csütörtökön Budapesten elmondta, a magyar gazdaság egészséges szerkezetével magyarázható, hogy újra kiemelkedő mértékben nőtt európai összevetésben is a bruttó hazai termék. Varga Mihály részben a gazdaságot befolyásoló kormányzati intézkedésekkel, így egyebek közt
- az otthonteremtési támogatással,
- a versenyképességi programmal
- és az állami beruházásokkal magyarázta a növekedést.
Véleménye szerint hozzájárult a bővüléshez a bérfelzárkóztatás és a munkaerőpiac alakulása is, – mint mondta – Magyarországon 4,5 milliónál is többen dolgoznak, a reálbérek idei növekedése pedig meghaladta a 7 százalékot augusztus végéig. Erősítik a növekedést az új exportkapacitások is, hiszen a szűkülő nemzetközi kereslet ellenére is 72 milliárd eurót ért el a magyar kivitel 2019 első 8 hónapjában, 4 százalékkal meghaladva a tavalyi teljesítményt – tette hozzá. Hangsúlyozta emellett, hogy az uniós forrásfelhasználás is megjelent a növekedési adatokban, hiszen Magyarország a támogatásokat hatékonyan, túlnyomórészt a gazdaság fejlesztésére fordítja.
A miniszter kiemelte a magyar ipar és a szolgáltató ágazat kiemelkedő eredményeit, és különösen azt, hogy a kedvező költségszerkezetnek köszönhetően a belföldi teljesítmény a lassuló német bővüléstől 15 hónapja különvált. Varga Mihály megjegyezte, hogy minden várakozást felülmúlt a magyar gazdaság növekedése az idei harmadik negyedévben, hiszen a Magyar Nemzeti Bank 4,2 százalék, a Reuters konszenzusa 4,7 százalék, a Portfolióé 4,8 százalék, a Pénzügyminisztérium pedig 4,9 százalék bővülést valószínűsített. Hozzátette, hogy a negyedéves GDP-adatok történetében csupán hatszor volt magasabb az emelkedés, ráadásul a mostani nem privatizációra vagy hitelekre, hanem a gazdaság egészséges szerkezetére támaszkodik. Rámutatott, hogy
az eddig közzétett adatok alapján Magyarország érte el a legnagyobb gazdasági növekedést Európában, és az előző negyedévekhez hasonlóan a teljes összesítésben is a legjobbak közé kerülhet.
A tárcavezető arra számít, hogy a kedvező gazdasági folyamatok kitarthatnak az év végéig, belföldön folytatódik a lakossági fogyasztás és a beruházások bővülése, a világgazdaság pedig a visszaesés ellenére elkerülheti a recessziót, így az éves magyar GDP-növekedés elérheti a 4,8 százalékot. Ígérete szerint
folytatódik a fegyelmezett költségvetési és államháztartási politika, tovább a csökken az államadósság és tartható marad a hiánycél.
Kérdésre válaszolva Varga Mihály közölte, hogy a kormány elfogadja a munkaadói és a munkavállalói oldal bérmegállapodását, így azt is, ha az eddig tervezettnél magasabb arányú minimálbér-emelésben állapodnak meg 2020-ra. Kormányzati közbenjárást csak akkor látna indokoltnak, ha a szociális partnerek között nem születne megállapodás. Elmondta továbbá, hogy Magyarországot az uniós támogatásokban nem éri kár, és a források átstrukturálása nem veszélyezteti a költségvetés egyensúlyát sem, hiszen az első 10 hónapban a hiány az egész évre tervezettnek csupán az 58 százaléka.
(Sümeghi Lóránt, 888.hu)
