Szakértő: Semmi sem jött be az ukránoknak, közel a háború csúfos vége

Az Indexnek nyilatkozott az orosz-ukrán háború aktuális fejleményeiről Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

Kosztur a lapnak kudarcként értékelte Ukrajna katonai műveleteit, melyeket Oroszország Kurszki területén hajtottak végre. „Oroszország nem vont el jelentős számban csapatokat a front más szakaszairól.

Az orosz társadalom nem rendült meg attól, hogy Oroszország 1991-es határain belül zajlanak a harcok, az elfoglalt területnek pedig nincs stratégiai jelentősége.

Az a várakozás sem teljesült, mely szerint a Nyugat, ha látja, hogy Moszkva nem reagál az úgynevezett vörös vonalak átlépésére, engedélyezi az ukránoknak a nagy hatótávolságú fegyverei bevetését az orosz hátország ellen” – sorolta Kosztur, mi mindenben számolták el magukat az ukránok.

A szakember figyelmeztet: Oroszország mindeközben eredményeket ért el a kelet-ukrajnai fronton, így például Torecknél áttörték az utolsó olyan frontszakaszt, amely 2022. február 24-e óta változatlan maradt, és elfoglaltak egy kisebb Donyeck megyei települést, Nyú-Jorkot.

Sikerült emellett érdemben közelebb hozniuk a frontot a következő stratégiai jelentőségű településhez, a logisztikai központként funkcionáló Pokrovszkhoz,

melynek elvesztése „Ukrajna belseje felé is kaput nyithatna az oroszoknak” – így Kosztur.

A XXI. Század Intézet vezető kutatója úgy értékeli: „az Egyesült Államok és a NATO közvetlen beavatkozásának esélyén túl Ukrajna lassan kifogy a lehetőségekből, hogy fordítson a háború alakulásán”, s a harcok folytatásán már csak veszíthetnek. Emellett rámutatott egy komoly törésvonalra a Nyugat és a háborúzó felek között: „míg a Nyugat valószínűleg elfogadna egy ideiglenes megállapodást is, addig Ukrajna és Oroszország a háború végső lezárásában érdekelt, lehetőség szerint minél inkább igazodva a saját feltételeikhez” – vélekedett. A feltételek Ukrajna esetében a területei visszaszerzését és szabad euroatlanti integrációját takarják, míg Oroszország az elfoglalt területek megtartását szeretné, illetve Ukrajna semleges, demilitarizált státuszában érdekelt a szakember értékelése szerint. Oroszország helyzete Kosztur szerint faramuci: jelenleg ugyan Moszkva áll közelebb saját céljaihoz, ám azokat azonban sem Kijev, sem a Nyugat nem fogadja el. Ez utóbbi szereplők pozíciói ugyanakkor csak rosszabbak lesznek az idő előrehaladásával. Mindez persze csak akkor igaz, ha az Egyesült Államok célja az, hogy Ukrajna megnyerje a háborút.

Ha ellenben „Ukrajna révén tartós problémát akarnak okozni Oroszországnak, meggátolva annak esetleges nagyobb ambícióit, akkor az ország működőképességének és hadseregének fenntartása is a céljuk lehet” – fejtegeti Kosztur.

A háború lezárásáról azt mondta: „a Nyugat nyomásgyakorlási eszközei a közvetlen katonai beavatkozáson túl elfogytak”, Oroszország álláspontjára már leginkább a globális Dél országainak viselkedése tud hatással lenni. A kutató ezzel egyetemben közeledni látja a háború végét: szerinte nem zárható ki az sem, hogy a háború néhány hónapon belül véget ér, de vélhetően egy-két évnél tovább már nem tud elhúzódni, s ha az ukránok nem tudják stabilizálni a donbaszi frontszakaszt, az a többi frontot is magával ránthatja.

„Az ukrán társadalom kimerült és a harctéri sikerek nélkül demoralizálódott is,

míg az oroszok, ha unják is már a háborút, egyelőre bíznak abban, hogy azt jelentősebb károk és problémák nélkül, győzelemmel tudják majd befejezni.

Azok az ukrán kísérletek, amelyek az orosz hátország destabilizálására irányultak, eddig nem jártak eredménnyel. A Nyugat pedig, bár nem akarja elengedni Ukrajnát, szemmel láthatóan az eddigieken túl nem akar nagyobb részt sem vállalni a háborús erőfeszítéseiből” – értékeli a háborúzó és proxyháborúzó felek morális állapotát Kosztur András.

(Mandi)

Kedves Olvasóm!

Amennyiben lehetőséged engedi , segítsd portálunk fennmaradását, mert veszélyben van a mindenszo.hu további működése.