Tisztelt képviselőasszony!
Nincs azzal semmi baj, hogy az ellenzék padsoraiban ülsz. Azért tegezünk, mert a múltkor Tordai Bence is úgy kezdte a beszédét, hogy „Viktor!”. Bár ízlésünk a legkevésbé sem közelít az ideáidhoz, mindenesetre egy demokráciában sajnos neked is jogod van megszólalni, felszólalni.
Tényleg csak egy apró kérésünk lenne, de azt légyszíves tedd már meg, jó? Szeretnénk normálisan végignézni egy parlamenti közvetítést, de sehogy sem megy. Többnyire azért kerülünk a közvetítés közben idegállapotba, mert felszólalsz. De ez nem is felszólalás, inkább rikácsolás, sivalkodás, kiabálás, ordibálás, gyűlölködés.
Tedd már meg légyszi, hogy nem kiabálsz, jó? Félsz valamitől? Netán azért kiabálsz, mert alacsony vagy, és így jobban „látszol”?
Végül néhány okosság a kiabálásról, hátha magadra ismersz:
Amikor az egyik fél kiabál, a másiknak csendben kell maradnia, mert amikor ketten kiabálnak, akkor megszűnik a kommunikáció, csak nagy zaj van és vibrál a levegő. (Jan Peerce)
Néha azt hiszem, valami szörnyeteg lakhat abban a sötét lyukban, ahol a szívemnek kéne lennie. Időnként aztán megnő ez a szörny, teljesen kitölti a bőrömet, és olyankor mindig valami rosszat kell csinálnom. A lélegzete csupa hazugság, és bűzlik a gyűlölettől. (Jodi Lynn Picoult)
A gyűlölet nemcsak vakká és süketté, hanem hihetetlenül ostobává is tesz. (Konrad Lorenz)
A gyűlölet a gyengék haragja. (Alphonse Daudet)
Na, kezded már érteni?
Puszi,
mindenszo.hu
Oszd meg a barátaiddal is!
