Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa, de ezért a biztonságért minden nap, folyamatosan dolgozni kell – mondta a honvédelmi miniszter kedden Budapesten, miután véget ért egy esetleges budapesti robbantásos merénylet sérültjei ellátásának gyakorlata.
Simicskó István kiemelte, sok országban a terror nem fikció, hanem valóság, és a magyar kormány elítéli azt a brüsszeli politikát, amely a migrációval együtt „behozta a terrorizmust”.
Mi a biztonságot szeretnénk garantálni továbbra is a magyar állampolgárok számára, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezt a biztonságot magas színvonalon nyújtsuk”
– mondta a miniszter.
Egy esetleges budapesti robbantásos merénylet sérültjeinek ellátását gyakorolta kedden a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ az Országos Mentőszolgálattal együttműködésben. A gyakorlatot „az Európában állandósult nemzetközi terrorveszély, a terrortámadások”, valamint a bármikor bekövetkezhető tömeges balesetek, illetve esetleges katasztrófahelyzetek indokolták.
Simicskó István úgy fogalmazott, mindig a legjobbat reméljük, de a legrosszabbra kell felkészülni, és ez a gyakorlat is erről szólt: életszerű helyzetet szimuláltak a közreműködők. Hozzátette: a jövőben is lesznek hasonló szimulációs gyakorlatok.
Kitért arra, hogy nemcsak jogszabályi garanciák kellenek, hanem arra is szükség van, hogy valódi vészhelyzet esetén mindenki tudja, mi a feladata.
Fotó: MTVA – Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Tamás Róbert, a Honvédkórház orvosigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, egy-másfél évvel ezelőtt kezdődött a gyakorlat előkészítése, és végrehajtásában az intézmény harminc osztályának 500-600 egészségügyi dolgozója vett részt.
A forgatókönyv szerint kedd reggel hajnali öt órakor kezdődött a gyakorlat, a fiktív robbanás 7.15 perckor történt a Lehet téri metróaluljáróban. Az első sérült 7.55-kor, az utolsó 8.37 perckor érkezett a Honvédkórházba – ismertette a szakember.
A gyakorlat célja többek között az volt, hogy felmérjék, miként befolyásolja az intézmény napi működését, a betegellátást a sok sérült beérkezése, valamint az, hogy egészségügyi válsághelyzetek és katasztrófák esetére modellezzék és fejlesszék a tömeges sérültek ellátása miatt jelentkező feladatokat és erősítsék az együttműködést”
– mondta az orvosigazgató.
