Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én szavazott a Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő nevével fémjelzett jelentésről. A jelentéstevő az emberi jogok állítólagos sérülésére hivatkozva arra kérte az Európai Parlamentet, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkét alkalmazza Magyarországgal szemben.

 

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke értelmében az Európai Tanács – a tagállamok egyharmada, az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament javaslata alapján –, tagjainak négyötödös többségével és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően megállapíthatja: fennáll a veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok, a nők és férfiak közti jog- és esélyegyenlőség alapelveit.

Az Európai Parlament súlyos eljárási szabálysértést elkövetve megállapította, hogy a parlament többségi szavazással elfogadta a Sargentini-jelentést, noha az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Parlament házszabálya egyértelmű rendelkezései szerint a Magyarországot elítélő jelentéstervezet nem kapta meg a szükséges többséget.

Az unió működéséről szóló szerződés 231. cikke szerint ha a szerződések másképp nem rendelkeznek, az Európai Parlament a leadott szavazatok többségével határoz.

A határozatképesség szabályait az eljárási szabályzat határozza meg. Az Európai Parlament működési szabályzata nevet viselő házszabály úgy rendelkezik, hogy a szavazásra bocsátott szöveg elfogadásának, illetve elutasításának megállapításához csak a mellette és ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyeknél a szerződések különleges többséget írnak elő.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 354. cikke azonban különleges többséget ír elő a szavazatokban. Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének alkalmazásakor az Európai Parlament a leadott szavazatok kétharmados többségével dönt.

A Sargentini-jelentésre leadott szavazatok megszámlálásakor a parlament elnöke itt követte el a súlyos eljárási hibát. A fentiek miatt az Európai Parlament házszabályának azon rendelkezése, amely szerint rendes szavazati eljárás esetén a szöveg elfogadásának megállapításában nem kell figyelembe venni a tartózkodó szavazatokat, nem érvényesíthető! A 7. cikk alkalmazásában a szerződések különleges eljárást alkalmaznak. E különleges eljárás a leadott szavazatok kétharmados többségéről beszél, a leadott szavazatok pedig egyaránt jelentik az „igen”, „nem” és „tartózkodom” szavazatokat.

A strasbourgi szavazás eredménye a következő volt: a leadott „igen” szavazatok száma 448, emellett 197-en nemmel szavaztak, 48-an tartózkodtak. Az Európai Parlament képviselőinek száma 751 fő, a leadott „igen” szavazatok aránya elérte az összes szavazat felét. Ugyanakkor a leadott 698 szavazat kétharmadát, 462-t, ha csak szűk 14 szavazattal is, nem érte el az „igen” szavazatok száma.

A fentiek alapján a Sargentini-jelentés nem érte el az uniós alapszerződés által megkövetelt, valamennyi leadott szavazat kétharmados többségét.
A parlament elnöke és az esetleges szavazatszámláló bizottság az uniós alapszerződést megsértve mégis azt hirdette ki, hogy a jelentés megkapta a szükséges többséget.

A jogsértés miatt a magyar kormány, miként azt Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, az Európai Bírósághoz fordul, annak érdekében, hogy a bíróság mondja ki: a szavazás alapján a Sargentini-jelentés nem kapta meg a lisszaboni szerződés által megkövetelt többséget, ezért a parlament nem kezdeményezi a 7. cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen.

Itt jegyzem meg, hogy az 7. cikkely szerinti eljárás elfogadásához a kormányfőkből álló Európai Tanácsban egyhangúlag kellene arról dönteni, hogy adott tagállam megsérti-e az uniós alapértékeket.

Lengyelország vétója viszont ez esetben borítékolható, ahogy számos kelet-európai állam és a határainak megvédése miatt szintén a vádlottak padjára kerülő Olaszország nem szavazata is valószínűsíthető lenne.

A lopakodó Európai Egyesült Államok képviselői, így a liberális Guy Verhofstadt az uniós határvédelem jogát is elvenné a tagállamoktól, ami viszont egyet jelentene Európa lakosságának felgyorsított kicserélésével.

Jó lenne, ha jövő májusban ezt nemcsak a magyar, de a német, francia, holland, svéd szavazók is megértenék.

A szerző alkotmányjogász

 

(forrás: Magyar-Zsolnay Attila, magyaridok.hu)