Szakszerűtlennek és megalázónak tartják a helsinkis jogászok, hogy a menekültügyi hivatal szakértőkkel vizsgálja a magukat homoszexuálisnak beállító migránsokat. A Soros által támogatott szervezet szerint a helyes eljárás az lenne, hogy az általuk készített teszt alapján döntik el, ki mond igazat és ki hazudik ügyének a kedvező elbírálása reményében.
Hamarosan döntést hozhat az Európai Unió Bírósága egy Magyarországon menekültstátusért folyamadó nigériai férfi ügyében, akit a Soros György által bőkezűen támogatott Helsinki Bizottság képvisel.
Az illető kérelmét, amelyben arra hivatkozott, hogy homoszexualitása miatt hazájában üldözésnek volt kitéve, a magyar menekültügyi hatóság elutasította, mivel a szakértői vélemény nem támasztotta alá a nigériai migráns állítását (lényegében azt állapította meg, hogy hazudik). A helsinkis ügyvédek persze azonnal megtámadták a határozatot, a döntést felülvizsgáló magyar bíróság pedig Luxembourghoz fordult iránymutatásáért.
Lapunk kérdésére Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója elmondta: az uniós bíróság eljárása kapcsán a legfőbb veszélyt az jelenheti, ha megszilárdul egy olyan jogértelmezés, mely szerint „bemondásra” bárki üldözöttnek nyilváníthatja magát. Így a nemzetállamoknak nem lesz joguk ellenőrzésre. Az egész perpatvar érthetővé válik, folytatta Szánthó, ha belegondolunk, hogy a Helsinki Bizottság és Soros György által közösen vallott nyílt társadalom eszmerendszere a nemzetállami struktúrák elavultságát hirdeti – amelyek lebontásához a migráció remek eszköz.
A Soros-hálózathoz szorosan kötődő jogvédők szerint viszont a luxembourgi döntés után végre rendeződhet a homoszexuális migránsok helyzete, akiknek „szakszerűtlen” és „megalázó” vizsgálatokon kell átesniük. A „szakszerűtlenséget” szerintük a szakorvosok, szakpszichológusok képviselik a történetben, akiket el kéne tiltani a migránsok vizsgálatától, helyettük pedig a hatóság laikus – tehát semmilyen orvosi, pszichológiai végzettséggel nem rendelkező – munkatársainak egy, a Helsinki Bizottság által összeállított teszt segítségével kellene eldöntenie, hogy a menedékkérő – akit esetleg épp a társaság képvisel és világosít fel jogairól – homoszexuális-e, vagy sem.
Az Alapjogokért Központ igazgatója másként látja. Szerinte ez az egész hisztériakeltés az emberi jogi fundamentalista szervezetek jól bevált eszköztárához tartozik: azaz alapvető politikai-társadalmi kérdéseket egyszerűsítenek le jogi problémává.
Az alapkérdés azonban ettől nyitott marad: Mégis hogy kerül Magyarországra menedékkérelmezőként egy hazánktól 5200 kilométerre lévő országból származó személy? Számos, már biztonságos ország elhagyása után, miért lenne joga menekültstátushoz Magyarországon, miközben az kizárólag a származási országához legközelebbi, első biztonságos országban jár? Tehát az olyan álvitákba, folytatta Szánthó, miszerint egy homoszexuális nigériainak a menedékkérelmezési eljárás során mihez van és nincs joga, alapvetően nem szabad belemenni, hiszen esetében bizonyosan nem Magyarország az első biztonságos ország.
(Nagy Áron – Kiss Adorján, magyaridok.hu)