A harmadik negyedévben is jelentősen nőttek a hazai beruházások, folytatva az első fél évben látott bővülést. Idén összességében a tavalyihoz képest akár negyedével nagyobb lehet az arány, ami értékében várhatóan rekordot jelent a múlt évi mérsékelt aktivitást követően. Adott a lehetőség, hogy a mostani piaci várakozásokat meghaladó ütemű legyen jövőre is a növekedés, ami ezzel együtt elmarad az idei, több tényező miatt kiugró adatoktól.

Az év harmadik negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházásoknak az első félévihez hasonlóan dinamikus bővülése: a fejlesztések mennyisége 18,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakát – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított növekedés 3,5 százalékos volt. A nagymértékű növekedést a vállalkozások kapacitásbővítő fejlesztéseivel, a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus forrásai­ból finanszírozott projektekkel összefüggő munkálatokkal, valamint a lakás- és egyéb ingatlanberuházások élénkülésével indokolta a KSH.

– Minden eddiginél nagyobb értékű, összesen 4144 milliárd forintnyi beruházás valósult meg Magyarországon az év első három negyedévé­ben; ez 22,6 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a KSH adatait értékelve.

A tárca vezetője szerint a beruházások növekedése egészséges szerkezetben zajlik, ezt jól mutatja, hogy 19 ágazat közül tizennyolcban dinamikus növekedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest.

A legnagyobb súllyal bíró feldolgozóipar beruházási aktivitása 14,4 százalékkal növekedett a harmadik negyedévben, amelyhez jelentős mértékben hozzájárult a jármű-, az elektronikai és a villamosipar beruházási teljesítménye.

A bővülésben az építési beruházások 17 százalékos növekedése és a gépberuházások 20 százalékos emelkedése is kiemelkedő szerepet játszott. Varga szerint az újabb kedvező KSH-közléshez nagyban hozzájárultak a kormányzat befektetőbarát intézkedései: a 9 százalékra csökkentett társasági adó, a csökkenő munkáltatói terhek és a folyamatosan javuló üzleti környezet megtették hatásukat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szintén tegnap közölte, hogy az OECD a nyári előrejelzéséhez képest felfelé módosította a magyar gazdasági növekedésre vonatkozó idei és jövő évi várakozását.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a tavaly novemberi hatéves bérmegállapodásnak és az adócsökkentésnek köszönhetően a bérek erőteljes növekedésére és a beruházások felfutására számít. A párizsi székhelyű szervezet az előző, júniusban kiadott tanulmányban jelzetthez képest 0,1 százalékponttal, 3,8 százalékról 3,9 százalékra emelte idei magyar növekedési előrejelzését, a 2018-as növekedési előrejelzést pedig 0,2 százalékponttal, 3,4 százalékról 3,6 százalékra javította.

– A következő években folytatódhat a beruházások élénk növekedése, bár az idei emelkedő bázis miatt némileg lassabb ütemben – értékelte az adatközlést Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ő ezzel együtt is azzal számol, hogy jövőre is a várakozásokat meghaladó ütemű lehet a növekedés.

Mint indokolta, a lakás- és irodaépítések érdemi hatása a jövő évtől várható, jelentős hatása lehet az uniós pénzeknek, és a további feldolgozóipari beruházások – például a Mercedes jövőre induló új beruházása –, az EU-források nélküli állami beruházások felfutása és egyéb állami beruházások is várhatóan hozzájárulnak egy erőteljesebb növekedéshez. – Így idén 22 százalék körüli, jövőre 12-14 százalékos növekedésre számítunk a beruházások területén – mondta Suppan.

A kilátások ismeretében megjegyezte: minden esély adott ahhoz, hogy a végleges szám ennél magasabb lesz, amit az építőipar hatalmas szerződésállománya is alátámaszt. Suppan Gergely szerint a beruházásokat szintén támogathatja a munkaerőhiány, mivel a vállalkozások a munkaerő pótlására, illetve annak drágulása miatt technológiai, automatizálási beruházásokra kényszerülhetnek, ami egyúttal javíthatja a termelékenységet, a hatékonyságot és a versenyképességet.