Alighanem pártvezérétől, Gyurcsány Ferenctől meríthette a bátorságot minap a DK-s Gy. Németh Erzsébet, amikor a fenyegetőző szemlőhegyi habzóborász után ő is nekirontott a kormányzatnak. „Végtelenül felháborít – kelt ki magából Erzsike –, hogy a gondolat-, vélemény- és művészi szabadság egyre korábban tűnik el, a hatalom ezeket már az egyetemen sem tűri meg, ezek után pedig már csak a NER-nek tetsző fiatalok juthatnak majd be a színművészetire.” A főváros humán területekért felelős főpolgármester-helyettes asszonya amiatt dúlta fel magát, hogy Vidnyánszky Attila lett a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke. Hallatlan!
Hogy Gy. Németh Erzsébetnek konkrétan mi a problémája a Nemzeti Színház Kossuth-díjas rendezőjével, az nem derül ki a háborgásból. Így aztán be kell érnünk a szűkszavú lábjegyzettel, miszerint e kinevezéssel a kormány véget vetett az egyetem eddigi szabad, független és virágzó működésének. Pokol és diktatúra következik, a szabadon szárnyaló színművészetnek annyi! Pártpolitikusi minőségében is megdöbbentette Erzsikét a döntés. „Az a hatalom, amely a szabad kultúra ellen visel harcot, az a saját hazája és nemzete ellen háborúzik – közölte a Demokratikus Koalíció álláspontját. (Haza és nemzet kérdésében – mint tudjuk – Gyurcsány Ferenc szemkilövető csapata az etalon.)
Elnézve hősnőnk lelkesedését, az ember azon mereng: vajon hová rejtette kritikus énjét a harcias asszonyka, amikor tavasszal napvilágot láttak a Pesti úti halálotthon elképesztő mulasztásai? Amennyire tudom, azt a humánterületet (ötvenöt elhunyt) is Erzsike felügyeli. Hogyan van ez?
(Pilhál György, magyarnemzet.hu)
