Budapest főtájépítésze „a környezetvédelmi szemléletformálás részeként” – gyepkarbantartási célból – birkalegelőket alakítana ki a fővárosi lakótelepeken. Bardóczi Sándort is megviselhette a kánikula. Ötletéhez egyfajta tudományos magyarázatot is mellékelt: azokon a természetvédelmi területeinken, ahol a biodiverzitás (a biológiai sokszínűség – csak így nem olyan tudományos) megőrzéséhez a kaszálórétek fenntartása a cél, a komplex feladat miatt szeretnénk meghonosítani a legeltetést.
Nem ez az első riasztó tünet Bardóczi ötletgazdától. Legutóbb fővárosi méhlegelőivel váltott ki riadalmat a lakosság – és ápolói – körében. A terveit lelkesen támogató Karácsony Gergely közreműködésével ki is jelölt néhány gazos, parlagfüves területet – hadd teljesedjen ki a bomlott idea. (Természetesen liberális trükkről volt szó: hogyan spórolhatja meg – nyúlhatja le – a Városháza a kaszálásra szánt közpénzt.)
A birkalegelős ötlet kapcsán lapunk megkereste a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnökét is. (Szegény elsőre valamiféle kandi kamerás beugratásra gyanakodott, bizalmatlanul méregette kollégánkat…) Végül elmondta: nagyon szép ökológiai gondolat tájfőépítész úré, ám nem árt, ha tudja: egy valamirevaló legelőhöz azért sok más is kell, például terelőkutya, számadó juhász, furulyázó kisbojtár, nádkunyhó meg persze valami akolféle is a jószágoknak. És arra gondolt-e a kreatív ötletgazda, érdeklődött, mi lesz majd a járulékos birkapiszokkal? (Hogy a rájuk szakosodott legyekről már ne is beszéljünk.)
Állatvédőnk inkább a fűnyíró használatát javasolná a túlhevült főtájépítésznek. Én árnyékot, repülősót.
(Pilhál György, magyarnemzet.hu)
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
