Nem akar lemaradni a főpolgármester-jelöltek előválasztási cirkuszában a Momentum-jelölt, így aztán Kerpel-Fronius Gábor újabban minden létező helyen felbukkan, nyilatkozik, vitába száll, és a közösségi oldalán is elmondja a magáét. Hogy mindez csöppet sem javít a pozícióin, az egy másik kérdés… Mert azért valljuk meg, még az ellenzéki táborban is kevés az olyan elmeroggyant, akit lázba hoznak az olyan nyilatkozatok, hogy „az én hőseim az SZDSZ-ben voltak” vagy az, hogy „az 1990-es SZDSZ értékeiben egyébként semmi olyan nincs, ami ne lenne ma vállalható”. Szegény valószínűleg nem tudja, ma ilyen kijelentésekkel az ember önként ugrik fejest a politika pöcegödrébe. Márpedig ha ezt nem tudja felmérni, „éleslátásáról” is dokumentumot állít ki. Félcédulát. (Mondjuk, az sem hősünk vezetői erényeit domborítja, hogy egyik kijelentéséről – a Momentum visszavenné a fideszes lakásokat – utóbb úgy nyilatkozott: bár az egész tényleg az ő neve alatt jelent meg, nem ő készítette…)
Meg azt se mondanám, hogy Kerpel-Fronius eddigi pályafutása előtt le kellene venni a kalapot. Az SZDSZ-ben kezdett, szavazott a Fideszre, darabig az LMP környékén tett-vett, most meg ugye a Momentumhoz szegődött főpolgármester-jelöltnek. „Gyerekkoromban ministráltam is – meséli –, aztán jöttek a kamaszkori kérdések, és olyan ostoba válaszokat kaptam a plébánostól, amikkel eltávolított a formális vallásgyakorlástól.” Momentum? „A NOlimpia-kampány nagyon szimpatikus volt. (…) Megismerkedtem Fekete-Győr Andrással (…), néhány hónap múlva kitöltöttem a felvételi nyilatkozatot.”
Tarlós tiszta frász.
(Pilhál György, magyarnemzet.hu)
