MAGYARORSZÁG MEGERŐSÖDÖTT
Január 1.: Áder János újévi köszöntőjében emlékeztet rá, hogy a kiegyezés százötvenedik évfordulóját ünnepeljük, amely az ország felemelkedésének nyitánya volt.
Január 5.: Heller Ágnes filozófus leteszi a garast a Jobbik mellett az ATV.hu-n, mert számos balliberális értelmiségihez hasonlóan ő is úgy véli, velük dönthető meg a kormány. Véleményét később többször megismétli. Konrád György író szintén az együttműködés mellett érvel, amire az ATV-ben december 7-én ráerősít.
Január 30.: Hiszékeny Dezső volt angyalföldi szocialista alpolgármestert, parlamenti képviselőt a bíróság másodfokon jogerősen felmenti a vesztegetés vádja alól. A Fidesz tiltakozik, miután szerintük jelbeszéddel adta egy üzlethelyiség leendő vevőjének a tudomására, hány milliót kér.
Február 3.: A kormány megkapta az adatvédelmi hatóság állásfoglalását, és nyilvánosságra hozta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentését. Ez a fővárosi önkormányzatot, az Alstomot és Medgyessy Péter volt miniszterelnököt nevezi meg érintett személyként a 4-es metró korrupciós ügyeiben. Az OLAF összesen 59 milliárd forint uniós támogatást kér vissza. Csepreghy Nándor államtitkár azt mondta: a 4-es metró építése jelenleg a legnagyobb ismert korrupciós ügy.
Február 10.: Orbán Viktor évértékelőjében kifejti: öt kérdésben kell felvenni a küzdelmet az Európai Unióval: a rezsi- és adócsökkentés, valamint a munkahelyteremtés támogatásának megvédése mellett meg kell akadályozni a külföldi befolyásolási kísérleteket, s menekültkérelmük elbírálásáig őrizetben kell tartani az illegális bevándorlókat.
Február 13.: Lényegében helybenhagyja a Fővárosi Ítélőtábla a 2006. őszi zavargások idején posztjukon lévő rendőri vezetők ellen indult perben első fokon meghozott ítéletet. Gergényi Péter volt fővárosi főkapitány esetében annyi szigorítás történik, hogy megrovás helyett pénzbüntetést kap elöljárói intézkedés elmulasztásáért. Bene László volt országos főkapitány és Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat akkori vezetője ellen megszüntették az eljárást.
Február 17.: A Momentum Mozgalom 266 ezer aláírást ad le a Fővárosi Választási Irodán a 2024-es budapesti olimpia rendezéséről kiírandó népszavazás ügyében. A kormány február 22-én visszavonja a szakemberek által ígéretesnek ítélt pályázatot, mivel a referendum miatt esélytelenné váltunk Párizzsal és Los Angelesszel szemben.
Február 20.: Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitányán a miniszterelnök bejelenti, hogy nemzeti konzultációt indít a kormány az Európai Unió támadásainak elhárítására kidolgozott új nemzeti politikáról.
Március 15.: A kormányfő a Múzeum-kerti ünnepségen arról beszél: függetlenségünk és nemzeti önállóságunk védelmében Brüsszelt meg kell állítanunk. Pár tucat tiltakozó fütyüléssel igyekszik zavart kelteni. Az ellenzék Kossuth téri rendezvényén – ahol Majtényi László meg nem választott államfőjelölt beszélt – csupán két-háromezren jelennek meg.
Március 26.: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára bejelenti: kezdődik a nemzeti konzultáció, amelyben abban kérik az emberek támogatását, hogy meg tudják védeni a határokat, és meg lehessen gátolni a Brüsszel által szorgalmazott betelepítést. A május 31-i összesítés szerint 1,68 millióan vesznek részt a konzultáción, ami részvételi rekordot jelent. Az emberek 99 százalékban támogatták a kormány álláspontját.
Április 10.: Áder János köztársasági elnök aláírja a felsőoktatási törvényt, amely a Soros György által alapított CEU-ra nézve is ugyanolyan szabályokat ír elő, mint a többi külföldi intézménynek. Az államfő hivatala előtti tiltakozáson Gulyás Márton szélsőbalos aktivista festékesflakonnal dobja meg a Sándor-palotát.
Április 26.: Az Európai Parlamentben ismét hazánkat vonják kérdőre. Orbán Viktor beszámol eredményeinkről, és kifejti: számos ponton elégedetlenek vagyunk az EU működésével. Gianni Pittella szocialista frakcióvezető a CEU-val, a határvédelemmel kapcsolatos ügyeket és a civil szervezetek elszámoltatását hánytorgatja föl, s úgy véli, a néppártnak fel kell tennie a kérdést, lehetséges-e megtűrni a Fideszt a pártcsaládban.
Május 8.: Áder János második ciklusát kezdi meg köztársasági elnökként. Az Országgyűlés március 13-án választotta újra a posztra.
Május 17.: Az Európai Parlament baloldali-liberális többsége megszavazza a Magyarországot elítélő határozatot, amely szerint megkezdik a hetedik cikkely szerinti eljárás megindításának előkészítését.
Május 27.: Botka László szegedi polgármestert, egyszer már leváltott volt választmányi elnököt választja meg az MSZP kongresszusa a párt miniszterelnök-jelöltjének.
Június 8.: Jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélik a sukorói ingatlanbotrány ügyében Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatóját és Császy Zsoltot, az MNV volt jogi és értékesítési igazgatóját. Előbbi három, utóbbi két és fél évet kap hűtlen kezelés kísérlete miatt a magyar államra nézve kirívóan előnytelen telekcsere-szerződés miatt. A DK alelnöke, Varju László kijelenti: az ügyész, a bírói tanács addig lesz „szabadlábon, ameddig a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják”.
Június 13.: Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtották végre a belügyminiszteri bizottság döntését a kötelezően betelepítendő menekültek kvótájáról.
Június 15.: Előzetes letartóztatásba helyezik Czeglédy Csabát, az MSZP önkormányzati képviselőjét, Gyurcsány Ferenc DK-elnök és Botka László MSZP-s miniszterelnök-jelölt ügyvédjét egy többmilliárdos adócsalással vádolt, mintegy ezernyi diákmunkást ki nem fizető bűnszervezet tagjaként.
Július 22.: Orbán Viktor a 28. nyári szabadegyetemen, Tusnádfürdőn arról beszél: Európát meg kell reformálni, aminek első lépése az, hogy az illegális migrációt meg kell állítani, a törvénysértően érkezetteket pedig vissza kell szállítani az unión kívülre.
Július 23.: Vona Gábor, a Jobbik elnöke sértő kijelentéseket tesz a nyugdíjasokra. Többek között azt írja: „szemeikben gyűlölet lobogott, a szájukból pedig a szennyvíz folyt”. A hatalmas felháborodás ellenére nem kér elnézést.
Július 30.: Véget ér a július 14-én kezdődött magyarországi vizes világbajnokság, amelyet minden idők egyik legsikeresebb vb-jeként jellemeznek. Világszerte egyöntetű elismerést vált ki a rendezés színvonala. A hazai ellenzék és a baloldali média azonban sokallja a költségeket, tagadja az eredményeket.
Augusztus 20.: Az ellenzéki pártok és úgynevezett civilek által a sajtószabadságért, jogállamért és demokráciáért szervezett tüntetésen mintegy kétszázan jelennek meg a belvárosban.
Szeptember 2.: A kötcsei polgári pikniken a kormányfő arról tart előadást: a 2018-as választások azért is létfontosságúak, mert eldől, tudunk-e gondoskodni a határ védelméről és képesek vagyunk-e megvédeni a családok biztonságát, a családvédelmi intézkedéseket, a munkahelyeket.
Szeptember 6.: Az Európai Bíróság ítélete a kvótaperben: az akkori rendkívüli helyzetre hivatkozva elutasítják Magyarország keresetét. Hangsúlyozzák azonban, hogy a belügyminiszterek bizottságának ideiglenes rendelete napokon belül hatályát veszti.
Szeptember 13.: A miniszterelnök a kihelyezett velencei frakcióülésen bejelenti: újabb nemzeti konzultációt rendez a kormány – most a Soros-tervről. December elsejéig a részvétel ismét csúcsot dönt. Mintegy 2,3 millióan válaszoltak a feltett kérdésekre, s a válaszadók 99 százaléka egyetért a milliárdos terveinek megakadályozásával.
Szeptember 13.: Gyurcsány Ferenc elismeri, hogy a kormányzásuk alatt bevett gyakorlat volt, hogy az állami beruházásokra szánt pénzek húsz százalékát visszakérték.
Szeptember 25.: A bíróság bűncselekmény hiányában jogerősen felmenti a kémperben Galambos Lajost és Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal Gyurcsány-kormány alatti főigazgatóit, valamint Szilvásy Györgyöt, az őket irányító titkosszolgálati minisztert. Mivel az eljárás részleteit titkosítják 2041-ig, nem tudni, mit kerestek a bolgár, illetve mások szerint orosz titkosszolgálatok munkatársai a Nemzetbiztonsági Hivatalban, hozzáférve minden belső információhoz.
Október 2.: Botka László bejelenti, hogy lemond az MSZP miniszterelnök-jelöltségéről.
Október 23.: A zuhogó eső ellenére több mint tízezer ember előtt megtartott ünnepségen a Terror Háza Múzeum előtt Orbán Viktor úgy fogalmaz: a népvándorlást meg lehet állítani, a globalizációt meg lehet fékezni, Brüsszelt meg lehet zabolázni, a spekuláns milliárdos tervét meg lehet lékelni, s az Európai Egyesült Államok őrült ötletére kényszerzubbonyt lehet húzni. A nemzeti ünnepen az időjárásra hivatkozva évek óta először nem volt ellenzéki tüntetés. Vona Gábor Jobbik-elnök a Corvin közben egy-kétszáz érdeklődő előtt kijelenti: nem érdekli, hogy valaki bal- vagy jobboldali.
Október 25.: A Fővárosi Közgyűlés elfogadja a 4-es metró korrupcióját vizsgáló munkacsoport jelentését, amely az akkor Budapestet irányító MSZP és SZDSZ politikusait nevezi meg felelősként az OLAF által feltárt súlyos szabálytalanságokért. Kiderült, hogy a BKV Zrt. döntéshozatalai formálisak voltak, azokat a valóságban Demszky Gábor akkori főpolgármester, helyettesei és kabinetje hozták meg. A beruházás az EU legdrágább projektje lett, az OLAF jelentése szerint korrupciós szempontból dobogóra került.
Október 30.: Ismét elkezdődik a terrorizmussal vádolt Ahmed H. pere. Még június 15-én a szegedi ítélőtábla másodfokon, akceptálva Bárándy Péter védő, volt szocialista igazságügy-miniszter érveit úgy döntött, hogy a már egyszer nem jogerősen börtönbüntetésre ítélt, a 2015. szeptember 16-i röszkei határbetörési kísérletet vezénylő férfi perét visszautalja első fokra. A Kúria november 14-én nyilvánosságra hozza: törvénysértő volt Ahmed H. ítéletének hatályon kívül helyezése.
Október 31.: Gyurcsány Ferenc bejelenti: aláírásgyűjtésbe kezdenek, hogy ne szavazhasson a választásokon az, aki nem élt soha Magyarországon.
November 16.: Az Európai Parlament határozatot hoz a bevándorlók kötelező befogadásáról és az államok közötti szétosztásáról. A magyar baloldali képviselők megszavazzák. A magyar Országgyűlés határozatot fogad el december 12-én az EP-dokumentummal szemben, amelyben elutasítja a bevándorlók kötelező betelepítését.
November 21.: Soros György nyílt támadásba lendül, és miután egy lapinterjúban megvádolja a magyar kormányt, hasonló tartalommal egy videóüzenetet, honlapján pedig egy saját leírt tételeit tagadó cikket is közzétesz. December elsején újabb háromrészes videóval jelentkezik, amelyben hazánkkal kapcsolatban aggodalmát fejezi ki.
November 22.: Az év végére várhatóan 73 százalék alá mérséklődik a GDP-arányos államadósság, tartható a 2,4 százalékos hiánycél, s akár négy százalék fölötti mértékben is nőhet az össztermék – mondja Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Kiemeli: idén január–szeptemberben a reálkeresetek 10,2 százalékkal nőttek éves viszonylatban. 4,451 millióan, hatvanezerrel többen dolgoznak hazánkban, mint egy éve, ami a rendszerváltás óta a legmagasabb adat. A KSH szerint négyszázalékosra csökken a munkanélküliség.
November 24.: A NAV dél-alföldi bűnügyi igazgatóságán meghallgatják Dobrev Klárát, az Altus-cégek vezérigazgatóját, Gyurcsány Ferenc feleségét, aki aláírta a Czeglédy Csabának nyújtott kölcsönt. Dobrev Klára elmondja: másoknak is nyújtottak hitelt. Viszont kamatot számoltak föl, holott az pénzintézeti, s nem baráti kölcsönök sajátja.
November 28.: Az OECD 3,8 százalékról 3,9 százalékra emeli hazánk idei GDP-prognózisát, a 2018-asat pedig 3,4 százalékról 3,6 százalékra.
November 26.: Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője egy interjúban arról beszél: Vona Gábor feladja az eredeti jobbikos értékeket, hogy az átmosott agyú és szívű baloldali választóknak udvaroljon.
December 6.: Vádat emel Kovács Béla jobbikos EP-képviselő ellen a Központi Nyomozó Főügyészség az Európai Unió intézményei elleni kémkedés, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt.
December 7.: Az Európai Bizottság három pert is indít hazánk ellen a luxemburgi Európai Bíróságon a menekültkvóták elutasítása, a civil- és a felsőoktatási törvény módosítása miatt.
December 7.: Magyarország meghallgatása Brüsszelben, az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságban (LIBE). Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter cáfolja a szokásos vádakat, és rámutat: a hatvanezer hazai civil szervezet közül az új szabályozást – amely csak a külföldi adományozás feltüntetését írja elő egy összeghatár fölött – csupán a Soros György által támogatott, a lakosságtól egy százalék szja-felajánlásokat alig kapó szervezetek támadják.
December 9.: Az MSZP programalkotó gyűlése, amelyet a meghirdetett kongresszus helyett tartanak. Karácsony Gergelyt, a nem mindig mérhető támogatottságú Párbeszéd elnökét miniszterelnök-jelöltként mutatják be. Molnár Gyula elnök tévesen az Együtt elnökeként konferálja fel. Karácsony egy hangfelvétel tanúsága szerint trágár szavakkal bánta meg, amiért kormányfőjelöltséget vállalt.
December 14–15.: Az Európai Tanács brüsszeli ülésén márciusra, illetve júniusra halasztják a migránsterítési döntést. A csúcs után Orbán Viktor ismét megköszöni a nemzeti konzultációban való részvételt, és hogy ennek eredményeként sikerült visszaverni a támadásokat, amelyekkel Magyarország szuverenitását kis híján megsértették.
December 19.: 2018 lehet a nyolcadik év, amikor csökken az államadósság – jelenti ki Varga Mihály. Közben a költségvetés devizaaránya 22 százalékra mérséklődött a tavalyi 25-ről. A három nagy hitelminősítőnél pozitív kilátásaink vannak, amelyből további felminősítések várhatók.
December 21.: Októberben 295 800 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset, ami 12,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
December 23.: Az Állami Számvevőszék tudatja: több száz millió forintos törvénytelen támogatáshoz jutott a Jobbik, s határidőig nem tudta ezt dokumentumokkal cáfolni. Az ÁSZ december 6-án küldte el nekik jelentéstervezetét, közölve: a politikai hirdetések kihelyezéséről szóló szerződések alapján 331,6 millió forint nem pénzbeni, vagyoni hozzájárulást fogadtak el jogi személyektől, ez pedig tiltott, a párttörvény rendelkezéseibe ütközik. December 15-én baloldali pártok részvételével egy-két ezer fős tüntetést tartanak a Fidesz székházánál. Közben újabb mutyira derült fény: Simicska Lajos két cégén keresztül jócskán a piaci ár alatt játszott át plakáthelyeket a Jobbiknak.
December 27.: Januártól még több támogatásra számíthatnak a családok – jelenti be Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúsági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára. Elmondja: a kedvezményeket folyamatosan bővítik, a kétgyermekesek családi adókedvezménye jövőre is növekszik. A családi otthonteremtési kedvezményt – amelyen keresztül már több mint hatvanezer családot támogatnak – folytatják s fejlesztik. Az ingyenes gyermekétkeztetésre jövőre már 79 milliárdot fordít a kormány.
(Megyeri Dávid, magyaridok.hu)