Az idei év újdonsága, hogy nyíltan, leplezetlenül politikaivá váltak az ellenünk indított támadások a nemzetközi színtéren. Mára világossá vált, hogy az EU globalista baloldala egyetlen témára koncentrál: az illegális migrációra, a kötelező betelepítésre, s aki ezeket nem fogadja el, az ellen kíméletlenül fellépnek.

Az a technika, hogy zárótűz alatt tartanak minket a hazai ellenzék segédletével, és minél több gazdasági eredményt tudunk felmutatni, annál inkább támadják az országot. A különbség a régebbi időkhöz képest, hogy hazánk megerősödött, így hathatósabban tudjuk visszaverni ezeket az akciókat. Erről a mind több sikerélményt nyújtó küzdelemről ad képet összeállításunk.

Január 1.: Áder János újévi köszöntőjében emlékeztet rá, hogy a kiegyezés százötvenedik évfordulóját ünnepeljük, amely az ország felemelkedésének nyitánya volt.

Január 5.: Heller Ágnes filozófus leteszi a garast a Jobbik mellett az ATV.hu-n, mert számos balliberális értelmiségihez hasonlóan ő is úgy véli, velük ­dönthető meg a kormány. Véleményét később többször megismétli. Konrád György író szintén az együttműködés mellett érvel, amire az ATV-ben december 7-én ráerősít.

Január 30.: Hiszékeny Dezső volt angyalföldi szocialista alpolgármestert, parlamenti képviselőt a bíróság másodfokon jogerősen felmenti a vesztegetés vádja alól. A Fidesz tiltakozik, miután szerintük jelbeszéddel adta egy üzlethelyiség leendő vevőjének a tudomására, hány milliót kér.

Február 3.: A kormány megkapta az adatvédelmi hatóság állásfoglalását, és nyilvánosságra hozta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentését. Ez a fővárosi önkormányzatot, az Alstomot és Medgyessy Péter volt miniszterelnököt nevezi meg érintett személyként a 4-es metró korrupciós ügyeiben. Az OLAF összesen 59 milliárd forint uniós támogatást kér vissza. Csepreghy Nándor államtitkár azt mondta: a 4-es metró építése jelenleg a legnagyobb ismert korrupciós ügy.

Február 10.: Orbán Viktor évértékelőjében kifejti: öt kérdésben kell felvenni a küzdelmet az Európai Unióval: a rezsi- és adócsökkentés, valamint a munkahelyteremtés támogatásának megvédése mellett meg kell akadályozni a külföldi befolyásolási kísérleteket, s menekültkérelmük elbírálásáig őrizetben kell tartani az illegális bevándorlókat.

Február 13.: Lényegében helybenhagyja a Fővárosi Ítélőtábla a 2006. őszi zavargások idején posztjukon lévő rendőri vezetők ellen indult perben első fokon meghozott ítéletet. Gergényi Péter volt fővárosi főkapitány esetében ­annyi szigorítás történik, hogy megrovás helyett pénzbüntetést kap elöljárói intézkedés elmulasztásáért. Bene László volt országos főkapitány és Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat akkori vezetője ellen megszüntették az eljárást.

Február 17.: A Momentum Mozgalom 266 ezer aláírást ad le a Fővárosi Választási Irodán a 2024-es budapesti olimpia rendezéséről kiírandó népszavazás ügyében. A kormány február 22-én visszavonja a szakemberek által ígéretesnek ítélt pályázatot, mivel a referendum miatt esélytelenné váltunk Párizzsal és Los Angelesszel szemben.

Február 20.: Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitányán a miniszterelnök bejelenti, hogy nemzeti konzultációt indít a kormány az Európai Unió támadásainak elhárítására kidolgozott új nemzeti politikáról.

Március 15.: A kormányfő a Múzeum-kerti ünnepségen arról beszél: függetlenségünk és nemzeti önállóságunk védelmében Brüsszelt meg kell állítanunk. Pár tucat tiltakozó fütyüléssel igyekszik zavart kelteni. Az ellenzék Kossuth téri rendezvényén – ahol ­Majtényi László meg nem választott államfőjelölt beszélt – csupán két-háromezren jelennek meg.

Március 26.: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára bejelenti: kezdődik a nemzeti konzultáció, amelyben abban kérik az emberek támogatását, hogy meg tudják védeni a határokat, és meg lehessen gátolni a Brüsszel által szorgalmazott betelepítést. A május 31-i összesítés szerint 1,68 ­millióan vesznek részt a konzultáción, ami részvételi rekordot jelent. Az emberek 99 százalékban támogatták a kormány álláspontját.

Április 10.: Áder János köztársasági elnök aláírja a felsőoktatási törvényt, amely a Soros György által alapított CEU-ra nézve is ugyanolyan szabályokat ír elő, mint a többi külföldi intézménynek. Az államfő hivatala előtti tiltakozáson Gulyás Márton szélsőbalos aktivista festékesflakonnal dobja meg a Sándor-palotát.

Április 26.: Az Európai Parlamentben ismét hazánkat vonják kérdőre. Orbán Viktor beszámol eredményeink­ről, és kifejti: számos ponton elégedetlenek vagyunk az EU működésével. ­Gianni Pittella szocialista frakcióvezető a CEU-val, a határvédelemmel kapcsolatos ügyeket és a civil szervezetek elszámoltatását hánytorgatja föl, s úgy véli, a néppártnak fel kell tennie a kérdést, lehetséges-e megtűrni a Fideszt a pártcsaládban.

Május 8.: Áder János második ciklusát kezdi meg köztársasági elnökként. Az Országgyűlés március 13-án választotta újra a posztra.

Május 17.: Az Európai Parlament baloldali-liberális többsége megszavazza a Magyarországot elítélő határozatot, amely szerint megkezdik a hetedik cikkely szerinti eljárás megindításának előkészítését.

Május 27.: Botka László szegedi polgármestert, egyszer már leváltott volt választmányi elnököt választja meg az MSZP kongresszusa a párt miniszterelnök-jelöltjének.

Június 8.: Jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélik a sukorói ingatlanbotrány ügyében Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatóját és Császy Zsoltot, az MNV volt jogi és értékesítési igazgatóját. Előbbi három, utóbbi két és fél évet kap hűtlen kezelés kísérlete miatt a magyar államra nézve kirívóan előnytelen telekcsere-szerződés miatt. A DK alelnöke, Varju László kijelenti: az ügyész, a bírói tanács addig lesz „szabadlábon, ameddig a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják”.

Június 13.: Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtották végre a belügyminiszteri bizottság döntését a kötelezően betelepítendő menekültek kvótájáról.

Június 15.: Előzetes letartóztatásba helyezik Czeglédy Csabát, az MSZP önkormányzati képviselőjét, Gyurcsány Ferenc DK-elnök és Botka László MSZP-s miniszterelnök-jelölt ügyvédjét egy többmilliárdos adócsalással vádolt, mintegy ezernyi diákmunkást ki nem fizető bűnszervezet tagjaként.

Július 22.: Orbán Viktor a 28. nyári szabadegyetemen, Tusnádfürdőn arról beszél: Európát meg kell reformálni, aminek első lépése az, hogy az illegális migrációt meg kell állítani, a törvénysértően érkezetteket pedig vissza kell szállítani az unión kívülre.

Július 23.: Vona Gábor, a Jobbik elnöke sértő kijelentéseket tesz a nyugdíjasokra. Többek között azt írja: „szemeik­ben gyűlölet lobogott, a szájukból pedig a szennyvíz folyt”. A hatalmas felháborodás ellenére nem kér elnézést.

Július 30.: Véget ér a július 14-én kezdődött magyarországi vizes világbajnokság, amelyet minden idők egyik legsikeresebb vb-jeként jellemeznek. Világszerte egyöntetű elismerést vált ki a rendezés színvonala. A hazai ellenzék és a baloldali média azonban sokallja a költségeket, tagadja az eredményeket.

Augusztus 20.: Az ellenzéki pártok és úgynevezett civilek által a sajtószabadságért, jogállamért és demokráciáért szervezett tüntetésen mintegy kétszázan jelennek meg a belvárosban.

Szeptember 2.: A kötcsei polgári pikniken a kormányfő arról tart előadást: a 2018-as választások azért is létfontosságúak, mert eldől, tudunk-e gondoskodni a határ védelméről és képesek vagyunk-e megvédeni a családok biztonságát, a családvédelmi intézkedéseket, a munkahelyeket.

Szeptember 6.: Az Európai Bíróság ítélete a kvótaperben: az akkori rendkívüli helyzetre hivatkozva elutasítják Magyarország keresetét. Hangsúlyozzák azonban, hogy a belügyminiszterek bizottságának ideiglenes rendelete napokon belül hatályát veszti.

Szeptember 13.: A miniszterelnök a kihelyezett velencei frakcióülésen bejelenti: újabb nemzeti konzultációt rendez a kormány – most a Soros-tervről. December elsejéig a részvétel ismét csúcsot dönt. Mintegy 2,3 millióan válaszoltak a feltett kérdésekre, s a válaszadók 99 százaléka egyetért a milliárdos terveinek megakadályozásával.

Szeptember 13.: Gyurcsány Ferenc elismeri, hogy a kormányzásuk alatt bevett gyakorlat volt, hogy az állami beruházásokra szánt pénzek húsz százalékát visszakérték.

Szeptember 25.: A bíróság bűncselekmény hiányában jogerősen felmenti a kémperben Galambos Lajost és Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal Gyurcsány-kormány alatti főigazgatóit, valamint Szilvásy Györgyöt, az őket irányító titkosszolgálati minisztert. Mivel az eljárás részleteit titkosítják 2041-ig, nem tudni, mit kerestek a bolgár, illetve mások szerint orosz titkosszolgálatok munkatársai a Nemzetbiztonsági Hivatalban, hozzáférve minden belső információhoz.

Október 2.: Botka László bejelenti, hogy lemond az MSZP miniszterelnök-jelöltségéről.

Október 23.: A zuhogó eső ellenére több mint tízezer ember előtt megtartott ünnepségen a Terror Háza ­Múzeum előtt Orbán Viktor úgy fogalmaz: a népvándorlást meg lehet állítani, a globalizációt meg lehet fékezni, Brüsszelt meg lehet zabolázni, a spekuláns milliárdos tervét meg lehet lékelni, s az Európai Egyesült Államok őrült ötletére kényszerzubbonyt lehet húzni. A nemzeti ünnepen az időjárásra hivatkozva évek óta először nem volt ellenzéki tüntetés. Vona Gábor Jobbik-elnök a Corvin közben egy-kétszáz érdeklődő előtt kijelenti: nem érdekli, hogy valaki bal- vagy jobboldali.

Október 25.: A Fővárosi Közgyűlés elfogadja a 4-es metró korrupcióját vizsgáló munkacsoport jelentését, amely az akkor Budapestet irányító MSZP és SZDSZ politikusait nevezi meg felelősként az OLAF által feltárt súlyos szabálytalanságokért. Kiderült, hogy a BKV Zrt. döntéshozatalai formálisak voltak, azokat a valóságban Demszky Gábor akkori főpolgármester, helyettesei és kabinetje hozták meg. A beruházás az EU legdrágább projektje lett, az OLAF jelentése szerint korrupciós szempontból dobogóra került.

Október 30.: Ismét elkezdődik a terrorizmussal vádolt Ahmed H. pere. Még június 15-én a szegedi ítélőtábla másodfokon, akceptálva Bárándy Péter védő, volt szocialista igazságügy-miniszter érveit úgy döntött, hogy a már egyszer nem jogerősen börtönbüntetésre ítélt, a 2015. szeptember 16-i röszkei határbetörési kísérletet vezénylő férfi perét visszautalja első fokra. A Kúria november 14-én nyilvánosságra hozza: törvénysértő volt Ahmed H. ítéletének hatályon kívül helyezése.

Október 31.: Gyurcsány Ferenc bejelenti: aláírásgyűjtésbe kezdenek, hogy ne szavazhasson a választásokon az, aki nem élt soha Magyarországon.

November 16.: Az Európai Parlament határozatot hoz a bevándorlók kötelező befogadásáról és az államok közötti szétosztásáról. A magyar baloldali képviselők megszavazzák. A magyar Országgyűlés határozatot fogad el december 12-én az EP-dokumentummal szemben, amelyben elutasítja a bevándorlók kötelező betelepítését.

November 21.: Soros György nyílt támadásba lendül, és miután egy lapinterjúban megvádolja a magyar kormányt, hasonló tartalommal egy videóüzenetet, honlapján pedig egy saját leírt tételeit tagadó cikket is közzétesz. December elsején újabb háromrészes videóval jelentkezik, amelyben hazánkkal kapcsolatban aggodalmát fejezi ki.

November 22.: Az év végére várha­tóan 73 százalék alá mérséklődik a GDP-arányos államadósság, tartható a 2,4 százalékos hiánycél, s akár négy százalék fölötti mértékben is nőhet az össztermék – mondja Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Kiemeli: idén január–szeptemberben a reálkeresetek 10,2 százalékkal nőttek éves viszonylatban. 4,451 millióan, hatvanezerrel többen dolgoznak hazánkban, mint egy éve, ami a rendszerváltás óta a legmagasabb adat. A KSH szerint négyszázalékosra csökken a munkanélküliség.

November 24.: A NAV dél-alföldi bűnügyi igazgatóságán meghallgatják Dobrev Klárát, az Altus-cégek vezérigazgatóját, Gyurcsány Ferenc feleségét, aki aláírta a Czeglédy Csabának nyújtott kölcsönt. Dobrev Klára elmondja: másoknak is nyújtottak hitelt. Viszont kamatot számoltak föl, holott az pénzintézeti, s nem baráti kölcsönök sajátja.

November 28.: Az OECD 3,8 százalékról 3,9 százalékra emeli hazánk idei GDP-prognózisát, a 2018-asat pedig 3,4 százalékról 3,6 százalékra.

November 26.: Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője egy interjúban arról beszél: Vona Gábor feladja az eredeti jobbikos értékeket, hogy az átmosott agyú és szívű baloldali választóknak udvaroljon.

December 6.: Vádat emel Kovács Béla jobbikos EP-képviselő ellen a Központi Nyomozó Főügyészség az Európai Unió intézményei elleni kémkedés, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt.

December 7.: Az Európai Bizottság három pert is indít hazánk ellen a luxemburgi Európai Bíróságon a menekültkvóták elutasítása, a civil- és a felsőoktatási törvény módosítása miatt.

December 7.: Magyarország meghallgatása Brüsszelben, az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igaz­ságügyi bizottságban (LIBE). Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter cáfolja a szokásos vádakat, és rámutat: a hatvanezer hazai civil szervezet közül az új szabályozást – amely csak a külföldi adományozás feltüntetését írja elő egy összeghatár fölött – csupán a Soros György által támogatott, a lakosságtól egy százalék szja-felajánlásokat alig kapó szervezetek támadják.

December 9.: Az MSZP programalkotó gyűlése, amelyet a meghirdetett kongresszus helyett tartanak. Karácsony Gergelyt, a nem mindig mérhető támogatottságú Párbeszéd elnökét miniszterelnök-jelöltként mutatják be. Molnár Gyula elnök tévesen az Együtt elnökeként konferálja fel. Karácsony egy hangfelvétel tanúsága szerint trágár szavakkal bánta meg, ­amiért kormányfőjelöltséget vállalt.

December 14–15.: Az Európai Tanács brüsszeli ülésén márciusra, illetve június­ra halasztják a migránsterítési döntést. A csúcs után Orbán Viktor ismét megköszöni a nemzeti konzultációban való részvételt, és hogy ennek eredményeként sikerült visszaverni a támadásokat, amelyekkel Magyarország szuverenitását kis híján megsértették.

December 19.: 2018 lehet a nyolcadik év, amikor csökken az államadósság – jelenti ki Varga Mihály. Közben a költségvetés devizaaránya 22 százalékra mérséklődött a tavalyi 25-ről. A három nagy hitelminősítőnél pozitív kilátásaink vannak, amelyből további felminősítések várhatók.

December 21.: Októberben 295 800 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset, ami 12,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

December 23.: Az Állami Számvevőszék tudatja: több száz millió forintos törvénytelen támogatáshoz jutott a Jobbik, s határidőig nem tudta ezt dokumentumokkal cáfolni. Az ÁSZ december 6-án küldte el nekik jelentéstervezetét, közölve: a politikai hirdetések kihelyezéséről szóló szerződések alapján 331,6 millió forint nem pénzbeni, vagyoni hozzájárulást fogadtak el jogi személyektől, ez pedig tiltott, a párttörvény rendelkezéseibe ütközik. December ­15-én baloldali pártok részvételével egy-két ezer fős tüntetést tartanak a Fidesz székházánál. Közben újabb mutyira derült fény: Simicska Lajos két cégén keresztül jócskán a piaci ár alatt játszott át plakáthelyeket a Jobbiknak.

December 27.: Januártól még több támogatásra számíthatnak a családok – jelenti be Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúsági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára. Elmondja: a kedvezményeket folyamatosan bővítik, a kétgyermekesek családi adókedvezménye jövőre is növekszik. A családi otthonteremtési kedvezményt – amelyen keresztül már több mint hatvanezer családot támogatnak – folytatják s fejlesztik. Az ingyenes gyermekétkeztetésre jövőre már 79 milliárdot fordít a kormány.
(Megyeri Dávid, magyaridok.hu)