Az Extremely Large Telescope (ELT) építése 2017 óta tart, és várhatóan 2029-ben kezdi meg működését, forradalmasíthatja a földönkívüli élet kutatását.
Az új teleszkóp ugyanis képes lesz gyorsan érzékelni az úgynevezett biológiai szignatúrákat vagy aláírásokat – az élet jelenlétére utaló kémiai anyagokat – a távoli bolygók légkörében. Dr. Miles Currie és Victoria Meadows professzor, a Washingtoni Egyetem kutatói legújabb modellezésükben kimutatták, hogy az ELT-nek mindössze körülbelül 10 órára lesz szüksége, hogy azonosítsa a potenciális életjeleket a hozzánk legközelebb eső exobolygón, a Proxima Centauri b-n.
Az ELT hatalmas, 39 méter átmérőjű főtükre lényegesen nagyobb érzékenységet biztosít a jelenlegi távcsövekhez – például akár James Webb űrteleszkóhoz – képest. Egészen pontosan, az ELT mintegy 37-szer több fényt képes összegyűjteni, ami drámaian javítja majd a légkörben található finom jelek érzékelését, annak ellenére is, hogy a teleszkóp Chileben található helyszínén számolni kell a Föld saját légköri zavaró hatásaival.
Currie és Meadows olyan exobolygók megfigyelését modellezték, amelyek 16 fényéven belül helyezkednek el a Földtől. Különösen kiemelték az ELT azon képességét, hogy még olyan bolygókon is azonosíthat biológiai szignatúrákat, amelyek nem haladnak át közvetlenül a csillaguk előtt (vagyis nem tranzitálnak), magyarán a Földről szemlélve sosem kerülnek a gazdacsillaguk és a bolygónk közé. Ezeknek a nem tranzitáló bolygóknak a vizsgálata jóval nehezebb, hiszen a bolygókról visszavert fényt jelentősen elnyomja a csillag közvetlen ragyogása. Mégis, a kutatók számításai alapján az ELT képes lesz nagyjából 10 óra alatt pontosan meghatározni az olyan kulcsfontosságú légköri összetevők arányait, mint az oxigén és a metán, vagy a szén-dioxid és a metán aránya, amelyek erőteljesen utalhatnak biológiai aktivitásra.
Az oxigén például egy igen reaktív anyag, amelynek jelenléte folyamatos utánpótlást feltételez – valószínűleg fotoszintetizáló élőlények révén –, különösen ha a metánnal együtt fordul elő. Ezeknek a kémiai arányoknak a mérése segíthet kizárni a nem biológiai eredetű magyarázatokat, például az óceánok párolgásából eredő jelenségeket. Ugyanakkor a tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy a Proxima Centauri b esetében előfordulhat, hogy a bolygónak egyáltalán nincs légköre a gazdacsillag intenzív kitörései miatt.
Mindazonáltal más közeli bolygók is ígéretes alternatívákat kínálnak. Bár ezek távolabbi objektumok, így valamivel hosszabb megfigyelési időt igényelhetnek, a szükséges expozíciók időtartama még így is viszonylag rövid marad.
(raketa.hu)
Kérlek segítsd munkánkat és a mindenszo.hu fennmaradását, mert a liberálisok el akarnak minket TAPOSNI!
Támogasson minket!
Kártyás fizetéshez kattintson az összegre, amennyivel támogatni szeretne minket.
Egyedi összeggel szeretne támogatást küldeni? Kérem, írja be az összeget, majd nyomja meg a "Támogatom" gombot!
Átutalással szeretne támogatást küldeni?