„Donald Trump szimpatizál az erős vezetőkkel, és az elnök nagyon erős vezetőnek tartja Orbán Viktort” – nyilatkozta az Egyesült Államok budapesti nagykövete a Magyar Időknek. A Kossuth rádió 180 perc című műsorában Frank Tibor arról beszélt, hogy milyen konkrét intézkedésekben jelenhet meg az elköteleződés.
A The New York Times és a Bloomberg szinte egyidejűleg cikkezett a közeledésről, aminek olyan fontos állomásai voltak, mint például az amerikai kormányzat által indított, a magyar ellenzéki sajtónak szánt, kétszázmillió forintos pályázat visszavonása. „Donald Trump szimpatizál az erős vezetőkkel, és az elnök nagyon erős vezetőnek tartja Orbán Viktort” – nyilatkozta az Egyesült Államok budapesti nagykövete a Magyar Időknek.
Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a belgiumi NATO-csúcson 2017. május 25-én (Fotó: Europress/AFP/Stefan Rousseau)
Erősek és stabilak a gazdasági kapcsolatok
A Kossuth rádió 180 perc című műsorában Frank Tibor arról beszélt, hogy milyen konkrét intézkedésekben jelenhet meg az elköteleződés. Frank Tibor fontos állomásként említette a magyar-amerikai kapcsolatokban, hogy mintegy 1500 cég működik Magyarországon, amelynek képviselete amerikai. Az amerika szakértő azt mondta, ez óriási szám, és kijelenthető, hogy a gazdasági kapcsolatok erősek és stabilak.
„Itt nem valaminek a kezdetéről van szó, hanem a továbbfejlesztési lehetőségekről lehet értekezni” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy az új amerikai nagykövetet, David Cornsteint nem kötik a szokásos előírások, „szabadabban mozog”, és üzleti kapcsolatai révén jött Magyarországra. Úgy vélte, hogy a nagykövet jó kapcsolatot épített fel a külügyminisztériummal, ugyanakkor nem hanyagolja el a vitás pontok tisztázását sem. Példának hozta a CEU elismertetését a magyar oldallal, és hozzátette, céljai közé tartozik az eddigi társadalmi kapcsolatok fokozása is.
Teljesíteni kell a kötelezettségeket
Frank Tibor arról is beszélt, hogy Amerika érdekei közé tartozik a magyar kapcsolatokat tekintve, hogy Magyarország az Egyesült Államok mellett Európához is tartozzon, illetve, hogy megnyerje az országot annak, hogy a NATO-ban nagyobb részesedése legyen, hiszen az elmúlt években a NATO költségeinek mintegy hetven százalékát Amerika viselte.
„Van egy kötelezettségünk, amelyre az Egyesült Államok ismetelten felhívja a figyelmet, és ami erősebben kapcsolná Magyarországot a NATO-hoz, hogyha sikerülne ezt teljesíteni” – mondta, és hozzáfűzte, hogy az amerikai áruk itteni forgalmazása még fejleszthető terület lenne, akár az elektronika, a komputerizáció, vagy éppen az oktatás területén is, hiszen számos olyan intézmény van Amerikában, amely szívesen nyitna itt intézményt, hogy az amerikai kultúrát terjessze.
Kiemelte, Magyarországon hagyományosan jól működik az 1990-es évek eleje óta a Fulbright ösztöndíj, amelynek lényege, hogy 50-100 magyar kutató utazhat az Egyesült Államokba kutatni, és cserébe mi is fogadunk ugyanennyi tanárt.
A magyar szerep a béke megteremtése
Arról hogy hogyan alakulnak a kapcsolatok a világ egyéb szereplőit figyelembe véve, Frank Tibor úgy vélekedett: Amerikát nem zavarja a jó magyar-orosz kapcsolat, ameddig az nem hajlik át Amerika-ellenességbe.
„Ez egyelőre nincs így és nem várható, de kétségtelen, hogy a NATO megerősítése Oroszország nyugati peremvidékein felkelti Oroszország gyanúját, hogy itt Amerika terjeszkedésről van szó” – magyarázta. Hozzátette, ebben az esetben a magyar szerep a kiegyenlítés, a béketeremtés, az összekapcsolás lehetne, ahogy most is az.
(forrás:www.hirado.hu)