Notórius bűnelkövetőként súlyosabb büntetésre számíthat Gulyás Márton

Nagyjából egy éve, január 17-én garázdaságért jogerősen is elítélte a Fővárosi Törvényszék Gulyás Mártont, a Közös Ország Mozgalom vezetőjét, amiért 2016-ban leszerelte a Nemzeti Választási Iroda és Nemzeti Választási Bizottság épületéről a névtáblát.

Tettét azzal indokolta, hogy „kopaszok” akadályozták meg a szocialista Nyakó Istvánt abban, hogy a vasárnapi boltzárral kapcsolatban népszavazási kezdeménnyel éljen. A másodfokú ítélet alapján a Fővárosi Törvényszék bűnösnek mondta ki Gulyás Mártont garázdaság vétkében, egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

Nem sokkal ezután a Sándor-palotát – és még néhány rendőrt – öntötte le narancssárga festékkel április 10-én, miután úgy látta, hogy az műemlék épület elé megszervezett tüntetésen „ellaposodott” a hangulat.

Gulyás Márton és társa, Varga Gergő hallgatja az ítéletet perük tárgyalásán a Budai Központi Kerületi Bíróságon
(MTI-fotó: Balogh Zoltán)

Három nappal később Gulyás Mártont bűnösnek mondták ki társtettesként elkövetett garázdaság és rongálás bűntettében, próbára bocsátását megszüntették, korábbi ítéletét beleszámítva halmazati büntetésül 300 óra fizikai közérdekű munkára ítélte. Amennyiben azt nem végzi el, fogházban kell letöltenie büntetését. Az őrizetbe vétel miatt 12 órát teljesítettnek tekintettek. Varga Gergelyt szintén bűnösnek mondta ki a bíróság, és 200 óra közérdekű munkára ítélte. Amennyiben ezt nem hajtja végre, neki is fogházban kell letölteni a büntetését. A rongálás költségét, mintegy 30 ezer forintot is meg kell fizetniük. Ez az ítélet nem jogerős.

Legutóbb az Állami Számvevőszék fővárosi, Apáczai Csere János utcai központjának épületét festette narancssárgára Gulyás Márton és a Közös Ország mozgalom aktivistái
(MTI-fotó: Balogh Zoltán)

Legutóbb az Állami Számvevőszék (ÁSZ) épületét festette narancssárgára Gulyás Márton és a Közös Ország mozgalom aktivistái. Az első becslések szerint több százezer forintra tehető, de akár a milliós nagyságrendet is elérheti az ÁSZ fővárosi központját ért kár. A számvevőszék műemlékvédelmi szakvéleményeket kért a károk felmérésére, és közleményben jelezte, vizsgálják a további jogi lépéseket is. Az ÁSZ-székháznak helyet adó épület, a Duna-korzó hét kora eklektikus háza közül egyetlenként maradt fenn. Az 1869-71-ben épült palotát a hajlított székeiről híres Thonet testvérpár építtette, tervezője Skalnitzky Antal és Koch Henrik építő cége volt és – amint a Sándor-palota – az épület műemléki védettség alatt áll.

Az Origo felhívta a figyelmet arra is, hogy az ÁSZ szomszédságában működő étterem falaira is jutott a narancssárga festékből. Arról is írnak, hogy Az ÁSZ mellett utalt az ügyészségre és a nemzeti bank épületére, de arról nem beszélt, hogy ezek lesznek-e a következő célpontjai. Hozzátették, Gulyás ellen szabálysértési eljárás indul. A kár a szomszédos épületével együtt, milliós nagyságrendű. Utánajártak egyébként Gulyás Márton előéletének is, írnak többek között arról, hogy Soros György húszmilliárd forinttal támogatta a Közös Ország Mozgalom vezetőjét, illetve arról is, hogy felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, de állítólag nem felelt meg a követelményeknek.

Annak ellenére, hogy Gulyás Márton és társai már többször álltak bíróság előtt, többféle végkimenetel is lehetséges a legutóbbi rendbontás után, világított rá a szakember. Ifj. Lomnici Zoltán arról beszélt a Híradó.hu-nak, hogy a korábban kialakult bírói gyakorlat szerint annál az elkövetőnél, akit az újabb bűncselekmény megvalósítása előtt a bíróság már jogerősen elítélt, a korábbi elítélést abban az esetben sem lehetett figyelmen kívül hagyni, ha mentesült az ahhoz fűződő hátrányos következmények alól.

Eltávolítják a festéket az Állami Számvevőszék fővárosi, Apáczai Csere János utcai központjának épületéről
MTI Fotó: Balogh Zoltán

„Ebből viszont nem következik az, hogy a bűnismétlés tényét minden esetben súlyosító körülményként kell értékelni a büntetés kiszabása során, mert ez csupán lehetőség, bírói mérlegelés kérdése” – tette hozzá az alkotmányjogász.

Továbbá rávilágított arra is, hogy bűnismétlés esetén alapvetően vizsgálat tárgyat képezheti, hogy a korábbi, illetőleg az elbírálás alatt álló bűncselekmény szándékos vagy gondatlan volt-e, illetve, hogy mi volt a korábbi büntetés neme és mértéke.

Gulyás Márton pere a Budai Központi Kerületi Bíróságon zajlott
(MTI-fotó: Balogh Zoltán)

Visszaesőnek számít a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el – részletezte. Különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el.

A különös és a többszörös visszaesővel szemben az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik.

(forrás:www.hirado.hu)