Egyre reménytelenebbnek tűnik a Jobbik béruniós kezdeményezése, amelyet az egyik fő választási kampányelemnek szántak Vona Gáborék. Két hónap telt el azóta, hogy a párt európai polgári kezdeményezésként elkezdte az aláírásgyűjtést az egységes európai bérekért, de máig nem közölt adatokat arról, eddig hány támogatót sikerült az ügy mellé állítani.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője szeptember közepén lapunknak annyit mondott ugyan, hogy online formában mintegy hétezer aláírás már összegyűlt, a kihelyezett standokon gyűjtött aláírások összesítését szeptember végére ígérte. Ez azonban nem történt meg, lapunk újabb kérdésére sem adtak tájékoztatást az aláírások számáról. Miközben azt hangoztatták, hogy mind itthon, mind nemzetközi szinten komoly támogatást élvez kezdeményezésük, és aktivistáik országszerte gyűjtik az aláírásokat, az eredmény nem látható.
A Jobbik akciójáról korábban kiderült, hogy több sebből vérzik, hiszen az uniónak nincs hatásköre meghatározni a tagországok bérpolitikáját. Az Európai Bizottság pár nappal a szükséges egymillió aláírás összegyűjtésének megkezdése után már leszögezte, az EU-iránymutatás szerint a bérpolitikát mindig a nemzeti gyakorlatnak megfelelően kell kialakítani, figyelembe véve a munkaadói, valamint a munkavállalói érdekképviseletek autonómiáját. Vagyis a Jobbik béruniós elképzelése mind jogilag, mind közgazdaságilag megalapozatlan, hiszen eltér az egyes tagállamok gazdasági-társadalmi szerkezete, sőt a fizetőeszköze is.
Ráadásul, ha sikerülne is összegyűjteni egymillió aláírást egy év alatt, az sem garancia arra, hogy bármi megváltozzon. Ugyanis a jogszabályok szerint az Európai Bizottság mérlegeli, hogy napirendre tűzi-e a kérdést vagy valamilyen indokkal figyelmen kívül hagyja.
Fotó: Bach Máté
Plakátok sorával igyekeztek felkelteni a tömegek érdeklődését. A jelek szerint egyelőre hiába
Az újabb tőrdöfést az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) adta a Jobbiknak, amikor határozottan elutasították a béruniós kezdeményezést, és a párttól való teljes elhatárolódásra szólította tagjait. Az európai ernyőszervezet ugyanis a Jobbikot szélsőjobboldali pártnak tekinti. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a radikálisan jobboldali pártok Európa-szerte a szakszervezeti tagokat célozzák meg annak érdekében, hogy nézeteik közelebb kerüljenek a munkavállalókhoz, ezzel párhuzamosan elutasítanak minden olyan értéket, amelyet a szakszervezeti mozgalmak képviselnek.
A fentiek is hozzájárulhattak ahhoz, hogy külföldön is teljes érdektelenségbe fulladjon a polgári kezdeményezés. Lapunk információi szerint ugyanis a tagállamokban még a hazainál is kisebb érdeklődés övezi a béruniós javaslatot. Ezt támasztja alá az is, hogy a wageunion.eu Facebook-oldalnak mindössze 1500 követője van. A magyar béruniós közösségi oldal valamivel több, 13 ezer követőt tudhat magáénak, ami meglehetősen kevés, ha azt nézzük, hogy például a Jobbik alelnökét, Toroczkai Lászlót százezren követik.
Hazánkban egyébként több közgazdász is markáns véleményének adott hangot a jobbikos ötlet kapcsán. A Jobbik által kitüntetett, szakmailag elismert Csath Magdolna nonszensznek nevezte a béruniót, ami szerinte mint ötlet jól hangzik, de az Európával az európai bérekért eléggé képtelen gondolat. Csath Magdolna úgy érvelt, éppen az eltérő gazdasági okok miatt nem lehet központilag szabályozni a béregyesítést. Ezt megpróbálták már a kommunizmusban a KGST-országokban, ám a diktatúra időszakában sem működött.
Fotó: Bach Máté
Az európai fórumokon is képtelenségnek nyilvánították a párt kezdeményezését
– Aki bérunióról beszél, az igazából adóemelést akar, a bérek közötti különbség eltüntetéséhez ugyanis jelentős adóemelésre lenne szükség – nyilatkozta korábban lapunknak Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Az már csak a hab a tortán, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint több szempontból is komoly adatvédelmi aggályokat vet fel az aláírásgyűjtés, mivel a kezdeményezés Európai Bizottság által nyilvántartásba vett szervezője, Gyöngyösi Márton és további hat külföldi magánszemély nem jelentkezett be adatkezelőként a NAIH-nál. A szervezet harminc napot adott a pártnak, hogy saját, megtévesztő információktól hemzsegő bejelentését javítsa ki, és dolgozzon ki részletes tájékoztatót, s ezt az aláírásgyűjtő pultokon, illetve az internetes honlapján is tegye elérhetővé. Lapunk szerette volna megtudni, hogy a Jobbik eleget tett-e már a hatóság felszólításának, de természetesen erre sem kaptunk választ.
Úgy tűnik tehát, hogy a Jobbik tavaly decemberben indított kampánya igen rövid idő alatt kifulladt, csakúgy, mint a párt által indított Valódi Nemzeti Konzultáció, melynek részleteiről akkor ugyancsak nem szívesen nyilatkoztak a képviselők. Lapunk számtalanszor érdeklődött a részeredményekről is, de hitegetésen kívül semmit nem kaptunk. Mindenesetre a jobbikos Alfahír szerint kétszázezren küldték vissza a kormány Nemzeti Konzultációjára hajazó kérdőíveket.
Szintén a Fideszt másolva, a polgári piknik mintájára megszervezték a Jobbik értelmiségi hátországának zárt körű eszmecseréjét Soltvadkerten. A tavalyi eseményen még viszonylag nagy érdeklődés kísérte a rendezvényt, idén azonban nyoma sem volt a korábbi támogatóknak, szinte a teljes holdudvar kihátrált Vona Gábor mögül.
(Gabay Dorka, magyaridok.hu)
