Karácsony előtt pár nappal jelent meg a KSH Népességtudományi Intézete által készített Demográfiai Portré 2021 – című kiadvány. A háromévente megjelentő tanulmánykötet a hazai népesedési viszonyokat veszi górcső alá. A mostani kiadvány egyik legfontosabb megállapítása, hogy Magyarország népessége a következő évtizedekben is sajnos csökkenni fog. Most azt a területet vesszük górcső alá, ami joggal tekinthető az Orbán-kormány egyik legnagyobb sikerének.
Hatalmas növekedés a születések számában
A közelmúlt stagnáló, enyhén csökkenő születésszámát követően 2020-ban 92 338 gyermek született Magyarországon, ez jelentős, mintegy 3,5 százalékos növekedés az előző évihez viszonyítva, és a legmagasabb születésszám 2016 óta. Ha a születésszámok egyszerű változását nézzük, ekkora – háromezer főt meghaladó – éves növekedést az elmúlt három évtizedben egyszer sem tapasztaltunk Magyarországon, a legjelentősebbek (2000-ben és 2014-ben) is elmaradtak ettől – olvasható a Demográfiai Szemle 2021 című kiadványban.
A teljes termékenységi arányszám (TTA) mértéke a 2011-es, 1,24-os mélypontot követően folyamatosan, komoly mértékben és trendszerűen emelkedett 2016-ig, majd néhány év stagnálást követően 2020-ra 1,55-ra nőtt. Ez egyben azt is jelenti, hogy 2020-ban az elmúlt negyed évszázad legmagasabb termékenységi értékét mértük, hiszen 1,5 feletti TTA utoljára 1995-ben volt Magyarországon. Ez az érték az élveszületések mértékénél jobban mutatja, hogy az elmúlt időszak termékenységi folyamatai alapvetően pozitív irányúak voltak. 2021 január-novemberében a TTA értéke 1,59-re nőtt, tehát a korábbi pozitív trend folytatódott.
Az 1970-es évek óta nem történt ilyen
Mindezek után a Demográfiai Portré 2021 feltette azt a kérdést, hogy mivel egyes államok – köztük Magyarország is – igen komoly összegeket fordít népesedéspolitikára, így teljesen jogosan merül fel, hogy vajon mely intézkedések és milyen mértékben tekinthetők hatásosnak?
Magyarországon 2019. február 10-én jelentette be a kormányfő az úgynevezett családvédelmi akciótervet, amelyek egyes fontosabb, valóban jelentős intézkedései 2019 júliusától léptek életbe. Az első, az akcióterv ismeretében fogant babák reálisan 2019 decemberében születhettek. Ha megnézzük az élveszületési számokat, azt tapasztaljuk, hogy ennek megfelelően néhány hónapig valóban sok gyermek született, decemberben 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban, az emelkedő trend januárban (10 százalék) és februárban (8 százalék) is folytatódott, sőt a születésszámnövekedés egészen novemberig kitartott, amikor is a koronavírus-járvány magyarországi kitörését követő 9. hónapban (2020 decemberében) zuhanásba váltott át – olvasható az elemzésben.
Hogy ez a növekmény tekinthető-e a termékenység véletlenszerű ingadozásának vagy sem, azt csak majd a végleges adatok ismeretében, összetett elemzési módszerek (például a végleges havi születésszámokra futtatott megszakított idősorelemzés) segítségével tudják bizonyossággal megállapítani. Azonban az előző év azonos hónapjaihoz mért havi születésszámváltozás-adatsor igen hosszú idősorban rendelkezésünkre áll, így könnyen meg tudták vizsgálni, hogy 2020 novemberében az ilyen módon mért, 4,8 százalékos születésszám-növekmény mennyire tekinthető egyedinek.
A hazai történti adatok azt mutatják, hogy ekkora mértékű növekedés igen ritkán, 2020 novembere előtt utoljára az 1970-es éves közepén (1974 áprilisa és 1975 novembere között) fordult elő, sőt 4 százalékot elérő növekmény sem volt 2005 októbere óta. Figyelembe véve azt is, hogy mindeközben nem csökkent a nők szüléskori átlagos életkora, azaz nem a születések „előrehozásáról” van szó, nem tűnik túlzásnak az a következtetés, hogy a korábbi évek születésszám-stagnálása és az enyhe csökkenés után egy jelentősebb születésszám- növekedés jelei voltak megfigyelhetőek 2019 decemberétől. Ezt a pozitív folyamatot azonban megtörte vagy legalábbis megakasztotta (még nem látjuk pontosan) a koronavírus-járvány.
Újabb nagyon jó hír
Az anya hivatalos családi állapotát vizsgálva megállapítható, hogy Magyarországon az ezredfordulótól 2015-ig nagymértékben, 71-ről 52 százalékra csökkent a házasságból született gyermekek aránya. Ezt követően azonban – összefüggésben a házasságkötések számának a növekedésével – megfordult a trend. Első lépésben lassan, de biztosan 2018-ra 56 százalékra növekedett a Magyarországon házasságból született gyermekek aránya, ezt követően 2019-re 61, majd 2020-ra 69,5 százalékra ugrott ez az érték. Az egy év alatti, előbb 5, majd 8 százalékpontot meghaladó növekedés egy ilyen, alapvetően stabil demográfiai indikátor esetén nagyon jelentősnek számít, a rendszerváltás óta ekkora változás egy év alatt még sohasem történt ebben a statisztikában. Mi lehet az oka és a következménye ennek a radikális átrendeződésnek a termékenységre nézve? – tette fel a kérdést a Demográfiai Portré 2021.
A gyermeket vállalók házasságkötési hajlandósága 2019-ben egyértelműen a családpolitikai intézkedések hatására ugrott meg. Az adatok alapján mindenféle összetett statisztikai elemzés nélkül is kijelenthető, hogy az ok az úgynevezett babaváró hitel 2019. július 1-jei bevezetése volt. Mivel ezt a 10 millió forintos hitelt/támogatást csak házaspárok igényelhetik, a közös gyermeket tervező és vállaló párok anyagilag érdekeltté váltak abban, hogy házasságot kössenek. Ugyanakkor a támogatás anyagi kockázatot is jelenthet: ha a párnak nem születik közös gyermeke, a juttatást kamatostól kell visszafizetniük.
Még bátrabb lépések kellenek
A Demográfiai Portré 2021 szerint ezek alapján úgy értékelhetik, hogy az elmúlt szűk évtized termékenységnövekedése Magyarországon egyértelműen pozitív folyamat, amely csak azért nem nyilvánult meg látványosan a születésszámok növekedésében, mert éppen jelentősen csökkent a gyermekvállalási korban lévő nők száma. Másfelől azonban nem szabad túlbecsülni e pozitív tendencia mértékét. A TTA értékének ugyanis meg kellene haladnia a kettőt ahhoz, hogy egy népesség újratermelje magát, és ettől – az 1,24-ról 1,55-ra történő növekedés ellenére – a magyarországi érték igen jelentősen elmarad, a kettő fölé való visszatéréshez szükséges mértékű emelkedésre pedig nemzetközi előzmények nem találhatóak.
Mindezzel kapcsolatban annyit jegyeznék meg, hogy lehet, hogy nincsen nemzetközi példa arra, hogy sikerüljön ilyen mélyről elérni a teljes termékenységi arányszámban a 2-es értéket, de ez nem jelenti azt, hogy a következő évtizedek további születésösztönző politikájával ne lehessen ezt megcsinálni. A politika feladata éppen az, hogy további lehetőséget teremtsen a családok számára, hogy minél több gyereket vállaljnak. Nem könnyű a helyzet, de éppen ilyen helyzetben derül ki, mely politikai erők az igazi hazafiak, és melyek nem.
(Kovács András, avidekhangjai.hu)
Add tovább!
