A mostaninál erősebb, de az elmúlt években megszokottnál gyengébb forintárfolyamra kell berendezkedni a piaci reakciók alapján. A befektetők erőteljesen tesztelhetik a hazai jegybankot, idő előtti kamatemelést remélve. Most épp rosszul járnak a nyaralók, de összgazdasági kockázat nincs, még meg is tolhatja a növekedést a mostani árfolyamgyengülés.

 

 

Az Eurasia londoni szakértőinek véleménye szerint politikailag sem a magyar kormánynak, sem a jegybanknak nincs baja a gyengébb forinttal. A deviza­alapú ingatlanhitelek aránya ugyanis alacsony, és az államadósság hozzávetőleg 70 százalékának finanszírozása a hazai piacról történik.

Ha lép a Magyar Nemzeti Bank (MNB), év végére 325 körüli szintre erősödhet a mostani, 330 körül lebegő értékekről, történelemi mélypontjáról a forint az euróval szemben – áll a Commerzbank legújabb értékelésében. Tatha Ghose, a pénzintézet térségünket vizsgáló szakértője szerint a devizapiacon a mostani gyengülést látva tesztelhetik a hazai jegybankot, aminek eredményeként nem a terv szerint, valamikor a jövő év második felét követően, hanem valamilyen formában már most meg kell kezdeni a kamatemelést.

Mint azt lapunknak Tatha Ghose elmondta, a 325-ös árfolyam, amely számottevően gyengébb, mint az elmúlt években megszokott 305-315-ös sáv, azért indokolt, mert a Commerzbank szerint az euró–forint páros esetében nem lehet sávokról beszélni, egyszerűen ezen a szinten maradtak az értékek, ameddig az Európai Központi Bank (EKB) politikája ennek támaszát nyújtotta. – Ennek a kornak vége – mondta.

Tatha Ghose-t kérdeztük arról is, hogy szerinte az MNB méri fel pontatlanul a folyamatokat, mint ahogy azt több elemző is gondolja, vagy az alacsony kamatszintjeink miatt a befektetők játékteret látnak maguk előtt a hazai eszközökben.

– A múltbeli közeg alapján nem gondoljuk, hogy tévúton lenne az MNB. De ha a körülmények változnak, újra kell tervezni, például ahogy a cseh jegybank is tette. Ezzel együtt év végére visszaeshet az infláció, akkor pedig megint minden megváltozik – mondta kérdésünkre a Commerzbank szakértője.

Csehországban a napokban kamatot emeltek, miután a forinthoz hason­lóan a legtöbb fejlődő piaci deviza gyengült, eltérő mértékben. Az MNB politikája különutas. Hiába növekszik az uniós átlagot meghaladó mértékben a hazai gazdaság, továbbra is kitart a feltétel nélküli lazítás politikája mellett. Ezzel látja elérhetőnek a háromszázalékos középtávú inflációs célját, és a gyengébb árfolyamon a külpiacra szállító cégek is nyerhetnek, így nagyobb lehet az összgazdasági növekedés.

Ugyan Kovács Zoltán kormányszóvivő tegnap a jegybank hatáskörébe sorolta a forintárfolyamot, és ez a nézet elterjedt itthon, erre az MNB röviden de határozottan és elsősorban elutasítólag reagált. – Nem osztva Kovács Zoltán kormányszóvivő véleményét, az MNB sem most, sem a jövőben nem kíván napi árfolyammozgásokat kommentálni – áll a jegybank közleményében. Az elmúlt évek iránymutatása alapján az MNB-t nem érdekli a forint, csak az árstabilitás, az árfolyamot minden esetben a piaci körülmények határozzák meg.

Mindez rossz hír annak, aki nyaralásához vagy egyéb célból most akarna pénzt váltani, de talán fontosabb – mint azt meg is írtuk –, hogy nem kell tartani attól, hogy mindez bárkinek a megélhetését rövid távon veszélyeztesse. Ráadásul a gyengébb árfolyam kedvező az exportőröknek, a mezőgazdaságnak, a beutazó turizmusnak, de az sem elhanyagolható, hogy a szomszédos országokból egyre többen járnak hozzánk vásárolni.

Az MNB – mint ahogy általában egy központi bank – nem is teheti meg, hogy nyíltan kijelöl egy ideális árfolyamot. Egy ilyen odaszögelt mutató egyből megnyitja a terepet a spekulációnak. A világon mindenhol ezért jelent nyelvértelmezési feladatot a központi bankok kommunikációja: fontos irányt mutatni, de a konkrét célok nyilvánosságra hozatala veszélyeket jelenthet a gazdaságra nézve.

Matolcsy György jegybankelnököt meghívták jövő hétre a parlamentbe, hogy beszámoljon a forintról. A válasz alapján a költségvetési bizottság invitálásának nincs kötelező érvénye, lévén az MNB vezetője az Országgyűlés gazdasági bizottságának tartozik beszámolási kötelezettséggel. Ebből arra lehet következtetni, hogy Matolcsyra nem érdemes jövő héten megszólalóként számítani. Ha egyebet nem lép a napokban az MNB, mindez azt is sugallja, hogy tényleg nem látnak kockázatot akár a mostaninál is gyengébb forintban sem.

(Rácz Gergő, magyaridok.hu)