Idén a kormányzatinál is magasabb, 4,6 százalékos gazdasági bővülést vár a Takarékbank, miután töretlen felfutás várható a beruházások terén, csakúgy mint a béremelések által biztosított lakossági fogyasztás esetében – mondta tegnap újságíróknak Suppan Gergely, a pénzintézet szakértője.
A munkaerőpiacon a szűkülő kínálat hatására a foglalkoztatásbővülés lelassult, és ezt immár szinte kizárólag az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérli. Mivel az utóbbi hónapokban megkezdődött a közfoglalkoztatotti állomány csökkenése, a Takarékbank arra számít, hogy mérsékeltebb ütemben ugyan, de stabilan folytatódik a munkanélküliségi ráta süllyedése.
Ez a helyzet egyben Suppan várakozása szerint már most, a jövőben pedig egyre jelentősebb növekedési korlát lehet. Hiába óriási például az építőipari megrendelések állománya, sok esetben nincs munkaerő a megvalósításhoz, illetve elhúzódhat az építés, és mivel jelen állás szerint jövőre kivezetik a kedvezményes lakásáfát, több olyan lakóház-beruházásról hallani, amit a kockázatok miatt lefújtak. Ugyancsak egyre komolyabb nehézséget jelent mezőgazdasági munkásokat találni.
Suppan beszélt a pénzpiaci eszközök elmúlt napokban történt gyengüléséről. Az euróval rekordgyenge körüli szinten, 325 forinton kereskednek, egyúttal megemelkedtek az állampapírhozamok és a bankközi kamatok is, és az ország csődkockázati felára is megugrott. Suppan szerint ezek a fejlemények teljes egészében alaptalanok, pusztán a nemzetközi politikai események hatásával lehet magyarázni a piaci szereplők viselkedését.
– Az árazások alapján valami oknál fogva a piac a fejébe vette, hogy az MNB-nek szigorítania kellene, ami teljesen indokolatlan. A forint gyengülése sokkolónak hat, de más fejlődő piacok devizái ennél többet veszítettek, és nincs érdemi oka a gyengülésének. Tanácstalan vagyok, hogy mit akarnak a befektetők – mondta Suppan.
Ennek megfelelően a kormányzati várakozásokkal összhangban arra számít, hogy látványosan visszaerősödhet a forint, egészen a megszokott 305-315 közötti sávba, noha a gazdasági teljesítmény alapján ennél erősebb is lehetne a fizetőeszközünk.
A növekedés egyik korlátja a munkaerőhiány lehet, ami már a mezőgazdaságban is egyre égetőbb gond
Fotó: 123RF
Lapunk kérdésére elmondta: mindenképp érződik olyan szándék a piacon, hogy újból spekulatív befektetéssé tegyék a hazai eszközöket, ennek azonban semmi alapja nincs. Olyan alacsony a külső sérülékenységünk, tetemes az ország finanszírozási képessége, hogy teljesen érthetetlen, milyen befektetői megfontolások állhatnak a mostani piaci döntések mögött.
Suppan megjegyezte, ráadásul a nagy nemzetközi bankok és kereskedőházak gyakran elavult adatokból indulnak ki, a több évvel ezelőtti kép maradt meg rólunk, és nem látják, hogy egyáltalán nem vagyunk ráutalva a külső finanszírozásra.
Suppan a jövőben a növekedési ütem mérséklődésével számol. Ennek elsődleges oka a romló külső környezet: esélyes, hogy az eurózóna gazdasági növekedése lassul, és az Egyesült Államok által indított védővám-hadakozásnak sem beláthatóak a hatásai. Épp ezért sok a bizonytalanság, ám ezek a kérdések akár kedvezően is rendeződhetnek, így 2019-ben és 2020-ban is lehet akár a mostanihoz hasonló növekedés.
Mindeközben sok feladat van a belpiacon. A cégeknek kényszerből ki kell tudniuk gazdálkodni a szükségszerű béremelést, máskülönben nem találnak dolgozót. A Takarékbank várakozásai szerint az idén 10,5 százalékkal nőhetnek a keresetek a bérmegállapodás, a minimálbérek 8, a garantált bérminimum 12 százalékos növelése miatt. Így a várt 2,7 százalékos infláció 7,5 százalékhoz közeli reálbér-növekedést eredményezhet.
Ez azt jelentheti, hogy 2018 végén mintegy 40 százalékkal lehetnek magasabbak a nettó reálbérek, mint 2013 elején. Emellett szintén kényszert jelent a termelékenység látványos növelése, például épp a kritikus mezőgazdaságban és építőiparban.
(Rácz Gergő, magyaridok.hu)