Michael Paulwitz német publicista meglátása szerint Angela Merkel egyre több szövetségesét veszíti el, a német politikai diskurzus pedig egyre inkább jobbra tolódik, ami nem teszi lehetővé, hogy egy hozzá hasonló személy kerüljön a CDU élére.
A Junge Freiheit című nemzeti-konzervatív hetilapban megjelent írásában a szerző „az európai kormányfők élőhalottjaként” jellemzi a német kancellárt, akinek lejárt az ideje.
Az utóbbi három és fél hónap során még a leghűségesebb, középen álló politikai és társadalmi követői is elfordultak az ügyvezető kancellár asszonytól. Ő azonban nem akar tudomást venni a közelgő végről, és környezete sem – akik tisztában vannak azzal, hogy Merkel karrierjének vége sokuk számára ugyanúgy a véget jelentené…”
– írja Paulwitz.
Mint ismert, Németországban szeptember 24-én került sor a szövetségi parlamenti választásokra, azonban azóta sem sikerült Merkelnek kormányt alakítania. A szerző szerint már az is kérdéses – ha létrejön –, hogy mégis meddig marad életképes ez az összezsugorított nagykoalíció, amire pusztán a túlélésért való küzdelem miatt kerülhet sor.
Fokozódik a Merkel-ellenes hangulat
A felvetés, mely szerint „Merkelnek távoznia kell”, egyre hangosabb a CDU/CSU táborában. A Bundestag volt elnöke, Norbert Lammert például a kancellár akarata ellenére lett az Adenauer Alapítvány elnöke, aki nemrég eljátszott a nagykoalíció meghiúsulásának és egy Merkel nélküli, új választások lebonyolításának gondolatával.
A szerző írása szerint Merkel a gazdaság területéről is prominens szószólókat veszített el, a Handelsblatt című tekintélyes gazdasági lap egy sor konszernvezető és középosztálybeli zúgolódását hozta le a „magányossága csúcsán” levő Merkelről. Mindehhez a Die Welt, a Der Spiegel és a Süddeutsche Zeitung is csatlakozott a merkelizmus végéről cikkezve.
Ki lehetne Merkel utódja?
Ennek kapcsán a publicista úgy fogalmaz, hogy akinek ilyesfajta ambíciói vannak, az idő előtt nem emeli ki fejét a fedezékből. A liberális, jobbközép FDP-ben – mely természetesebb szövetségese a CDU/CSU-nak – és a gazdasági körökben is főként egy fiatalabb és dinamikusabb utódban gondolkodnak.
Paulwitz szerint mindez gyorsabban is lejátszódhat, ha végül semmi sem lesz az újabb nagykoalícióból. A legtöbb veszítenivalója a CSU-nak van, mely szeptemberben a bajorországi hatalomért küzd. A bevándorlási és biztonságpolitikával szemben támasztott jelentős igények, Orbán seeoni meghívása és a CSU képviselőcsoportját vezető Alexander Dobrindt írása a polgári-konzervatív fordulatról mind rávilágítanak a törésvonalakra. A helyzetet csak akkor tudja megmenteni a CSU, ha ellehetetleníti a nagykoalíciót és ezzel véget vet a Merkel-korszaknak.
Ez lenne a logikus következménye az AfD választási sikereinek, amely a CSU-t jelenleg nyomás alatt tartja, a politikai diskurzust pedig ismét jobbra tolja. Nem pusztán Merkel ideje járt le, de a Merkel-klónok sem fogják feltartóztatni a CDU hanyatlását. Aki meg akarja újítani az uniót, annak ismét jobbra kell tolódnia”
– írja a Junge Freiheit szerzője.
(forrás: Bertha László, 888.hu)