Több idő jut a betegekre az e-egészségügyben

Norvégiában két évre volt szükség az elektronikus egészségügyre való teljes átálláshoz, nálunk egy hónapja működik üzembiztosan, jelentősebb lassulások nélkül – derült ki az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térről (EESZT) szóló sajtótájékoztatón tegnap. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár történelmi paradigmaváltásnak nevezte a rendszer bevezetését, ami jelentőségét tekintve a bankkártyás fizetés megjelenésével hasonlítható össze.

– Az EESZT három céllal indult el: a betegek biztonsága, a szolgáltatás hatékonysága, valamint a páciensek és a dolgozók kényelme érdekében – emlékeztetett az államtitkár. Hozzátette: közel tízezer intézmény csatlakozott már a rendszerhez, és naponta 700 ezer e-receptet írnak fel. Ónodi-Szűcs hangsúlyozta: december 15. után csak akkor kaphatnak támogatást a patikák a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől, ha az e-receptet feltüntetik az elektronikus rendszerben.

Fotó: Bach Máté

Sikeres volt az elektronikus rendszer bevezetése

Vartus Gergely, az e-egészségügy koordinációjáért felelős miniszteri biztos elmondta: ahhoz, hogy minden állami kórház, háziorvos és gyógyszertár csatlakozzon a szolgáltatáshoz, a rendszerszállítókkal való együttműködésre van szükség. – A magánszolgáltatóknak hivatalosan csak egy év múlva, 2018 novemberében kell belépniük, de sokan már közülük is tagok lettek – számolt be a miniszteri biztos.

Kőhalmi Dóra háziorvos hangsúlyozta, a betegek 2018 végéig minden esetben papíron is megkapják a receptet és a beutalót, kérésre ezután is így lesz. A változás inkább abban látszik, hogy az orvosoknak több idejük van a páciensekre az adminisztráció rövidülése miatt – tájékoztatott a szakember.

A sajtótájékoztatón azt a tévhitet is eloszlatták, hogy mostantól csak e-személyivel lehet egészségügyi szolgáltatásokhoz hozzáférni, valójában erre csak az orvosoknak és asszisztenseknek van szüksége, hogy belépjenek a rendszerbe.

(Szilágyi Anna, magyaridok.hu)