– Semmiféle titkos terv nincs, közönséges bulvárkacsa az, amit a Magyar Nemzet bedobott, hogy a 2018-as választások után kerülhet sor „Orbán Viktor nagy tervének” befejezésére, amikor a kormány az élelmiszer-kereskedelemben kiszorítja a külföldi üzletláncokat. Nincsenek titokzatos kormányzati telefonálások a cégekhez – közölte a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa.
Szatmáry Kristóf annak kapcsán mondta ezt, hogy a napilap névtelen forrásokra hivatkozva azt írta: a 2018-as választások után a kormány szándéka az, hogy a média, az energetika és a bankszektor után az élelmiszer-kereskedelemben is megfordítsa a tulajdonosi arányokat a multik kárára.
Akár olyan módon, hogy kiszorítják a nemzetközi áruházláncokat a piacról, legalábbis a leglátogatottabb diszkontokat magyar kézre játszanák.
Szatmáry Kristóf kiemelte: a kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy a nemzetgazdaságban a hazai tulajdonú kisvállalkozások versenyképessége erősödjön a nagy iparági szereplőkkel szemben, és az a kívánatos, hogy a kereskedelemben minél nagyobb hányad legyen magyar tulajdonban.
– Ez eddig sem volt titok, ami ugyanakkor nem jelenti azt, hogy bárkit el akarnánk, egyáltalán el tudnánk üldözni az országból. Valamennyi lépésünk nyilvános volt eddig is, a tavasszal tervbe vett piaci intézkedésekről például többkörös egyeztetéseket folytattunk a szakmai szövetségekkel. Akkor abban állapodtunk meg a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel, hogy idővel felülvizsgáljuk az egyes kérdéseket. Ezen túl nincs semmilyen terv. Arra koncentrálunk, hogy a hazai kisvállalkozások több lehetőséget és esélyt kapjanak a folyamatosan növekvő magyar kereskedelemben – szögezte le a miniszteri biztos.
Fotó: Bach Máté
Az érintett vállalatok kijelentették: nem kaptak megkeresést a kormánytól
Annak kapcsán, hogy a kormányfővel szembefordult Simicska Lajos érdekeltségében lévő Magyar Nemzet egy névtelen iparági forrást idéz, eszerint „Már érkeztek komoly jelzések a tulajdonosok felé, hogy gondolkodjanak el: jobb időben eladni az érdekeltségeiket, ha megkeresik őket”, Szatmáry úgy fogalmazott, politikai hangulatkeltésről van szó.
– Bulvárkacsának, üres vádaskodásnak nem ülünk fel: titokzatos kormányzati telefonokat, nagy tervet emlegetnek mindenféle bizonyíték nélkül. A kormány valamennyi tárgyalása a kereskedelempolitikában is hivatalos, legutóbb a piaci szereplőkkel tavasszal találkoztunk – mondta.
Megkeresésünkre Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára kijelentette: tagjaik közül egyetlen vállalat sem jelezte, hogy kormányzati nyomást érezne a tulajdonviszonyával kapcsolatban.
– Ez egy nagy blöff, amiről semmilyen, még csak félhivatalos jelzést sem kaptunk a Tesco, az Auchan, a Spar, a Lidl vagy az Aldi üzletláncoktól – mondta a vállalkozói érdekképviselet főtitkára.
Megkérdeztük egyesével a szóban forgó üzletláncokat is, hogy érkezett-e ilyen jellegű kezdeményezés hozzájuk. – A Lidl Magyarország nem kapott az adott témát érintő megkeresést Magyarország kormányától – közölte Tőzsér Judit, a vállalat kommunikációs vezetője. Az Aldi üzletlánc azt jelezte, nem kíván nyilatkozni a témában.
– Nem szeretnénk pletykákat véleményezni – fogalmazott lapunknak Maczelka Márk, a Spar kommunikációs vezetője.
A Magyar Idők eközben úgy értesült, a szocialista gyökerű Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezeténél (KASZ) október végén soron következő elnökválasztási kampányban a KASZ mostani vezetője, Sáling József és a Tesco áruházlánc egyik szakszervezeti képviselője, Karsai Zoltán azt hirdeti a több ezer tagot elérő megyei alapszervezeteknél, hogy jövőre az MSZP nyeri a választásokat, csak az a kérdés, kivel lépnek koalícióra. Lapunknak több vidéki érdekképviselő azt mondta, az elnök ezzel azért hozakodik elő a kampánya során, mert így baloldali kapcsolatai révén szerinte biztosítva lesz a jövőben a KASZ busás állami támogatása. Iparági körökből arra hívták fel a figyelmet, hogy a vezető sok esetben munkavállalói érdekképviselőként is politikai jellegű megnyilvánulásokat tesz.
Sáling József a KASZ mellett a baloldali szellemiségű Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) az elnökségi tagja. Emlékezetes, 2002-ben a szocialista párt miniszterelnök-jelöltje, Medgyessy Péter megállapodást írt alá az MSZOSZ 35 ágazati szakszervezetével többek között a munkahelyteremtésről, a bérek felzárkóztatásáról. A 2004-ben Gyurcsány Ferenc akkori kormányfővel is megújított megállapodásból utóbb sorra léptek ki a szervezetek, mivel nem teljesültek a kormány ígéretei.
Sálingot 1997-től az MSZP delegáltjaként az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának elnökévé is megválasztották, majd egy évvel később a párt országos listájának biztos befutó helyéről került parlamenti képviselői posztra 2002-ig. A KASZ szocialista kapcsolatai ezután is megmaradtak: 2007 szeptemberében például eladták az MSZP-nek a 2800 négyzetméteres Jókai utcai székházukat mintegy 700 millió forintért. A reprezentatív szakszervezet az MSZOSZ-szel többször vett részt az Orbán-kormány intézkedései ellen szervezett tüntetéseken, például a kötelező vasárnapi pihenőnap bevezetése előtt 2014 decemberében.
A KASZ elnöke köztudottan jó kapcsolatot ápol a Tesco több vezetőjével. A multicég évekig szerződésben állt a Braun and Partners marketingkommunikációs céggel, amelynek tulajdonosa, Braun Róbert Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök stratégiai főtanácsadója volt 2004 októbere és 2005 áprilisa között, később pedig Simor András, a jegybank egykori elnökének tanácsadója is volt. Erről a pozícióról egyébként utóbb a be nem vallott MSZP-párttagsága miatt mondatták le.
Braun cégtársa, Iglódi Csaba ugyancsak milliós nagyságrendű, még 2015-ben is érvényben lévő megállapodásokat kötött a Tescóval, amelynek részeként személyre szabott tanácsadást tartott a cég vezetőinek.
(magyaridok.hu)
