A világ 29. leggazdagabb emberének számító Soros György már készül az utódlásra, fokozatosan adja át hálózatának működtetését fiának, Alexander Sorosnak. Miután Alexander 2012-ben megtartotta „bemutatkozó partiját” New Yorkban, azonnal belevetette magát apja birodalmának működtetésébe, az elmúlt években már a világ számos befolyásos vezetőjével négyszemközt tárgyalt, és egyedül intézte az Open Society Foundations ügyeit.
Soros György 7181 milliárd forintra becsült vagyonával egyedüliként lekörözi a 100 leggazdagabb magyart, akiknek „mindössze” 2800 milliárd forintos vagyon áll a rendelkezésükre. Hogy érthető legyen Soros vagyonának a nagysága: ez az összeg megközelíti a Magyar Nemzeti Bank 7300 milliárd forintos devizatartalékát, de például a Magyar Honvédség finanszírozása a maga 311 milliárd forintjával eltörpül a spekuláns vagyona árnyékában.
A vagyon mellett ugyanakkor a Soros-hálózat talán még értékesebb, hiszen ezen keresztül világszerte tudja érvényesíteni gazdasági és politikai érdekeit az amerikai milliárdos. Ma már szinte nincsen olyan szeglete a földnek, ahol ne lenne valamilyen ága az 1983-ban létrehozott Soros Alapítványnak és az 1993-ban létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványoknak (Open Society Foundations).
Így az amerikai tőzsdespekuláns emberei gyakorlatilag minden uniós döntéshozatali fórummal kapcsolatban vannak, minden ottani politikai folyamatot képesek befolyásolni. Soros legfontosabb befolyásoló szervezete Brüsszelben az Open Society European Policy Institute, mely a Nyílt Társadalom Alapítványok több mint 100 országra kiterjedő tevékenységét köti össze Brüsszellel. A szervezet feladata, hogy informálja és befolyásolja az EU-t a nyílt társadalom eszméjének megvalósítása irányába, illetve hogy működtesse Soros hálózatát Brüsszelben. Ennek a ma már mindenki számára láthatóvá váló és mindent átszövő hálózatnak volt köszönhető például az is, hogy a napokban megszavazta a felső korlátok nélküli automatikus migránselosztó rendszer létrehozását az Európai Parlament szakbizottsága és plenáris ülése.
Jól látható tehát, hogy a 87 éves Soros Györgynek gondosan ki kellett választania az utódját, aki mind ideológiájában, mind szervezetileg képes lesz vezetni ezt a globális intézményrendszert. Soros György korábban már kétszer is megnősült, először 1960-ban, a német származású Annaliese Witschakkal, házasságuk 1983-ban ért véget. Ebből a házasságból három gyermeke született: Robert Daniel, Andrea és Jonathan Tivadar. A válás évében vette el Susan Webert, akivel 22 évig voltak házasok. Nekik két gyerekük született: Alexander és Gregory James.
A jelek szerint Soros György a második házasságából származó Alexandert választotta ki arra, hogy arca legyen az általa kialakított birodalomnak és tovább vigye a szellemi örökségét. Alexander 2012-ben tartotta meg „bemutatkozó partiját” New Yorkban, ahol a város és az USA több, a kultúra, a politika és a gazdaság terén is befolyásos személyiséget is elhívott annak érdekében, hogy felvegye velük a kapcsolatot és elindíthassa karrierjét a Soros-hálózat élén. Már ekkor egyértelműen a jövő spekulánsaként lépett fel, aki apjához hasonlóan dollármilliókkal kívánja finanszírozni a világ azon szervezeteit, melyek kiállnak elképzelései mellett.
Alexander 2012-ben elkezdte kialakítani politikai kapcsolatait is, 200 000 dollárt adományozott a Jewish Council for Education and Research szervezetnek, mely Obama kampányát támogatta 2008-ban. 2014-ben 88 ezer dollárral támogatta a Demokrata Párt választási kampányát, 2016-ban pedig 4,5 millió dollárt adományozott a pártnak. Az elnökválasztási kampányban emellett személyesen is támogatott politikusokat a maximálisan megengedett összeggel (5400 dollár). Köztük volt Hillary Clinton is, akiről azt tartotta, hogy a legjobb jelölt az amerikai nemzet számára.
Jól jelzi, hogy milyen komoly befolyásra tett szert Alexander Soros az elmúlt években, hogy a világ számtalan vezetőjével személyesen, négyszemközt egyeztetett. 2016. július 4-én például Barack Obamával találkozott, július 14-én pedig a saját lakásán fogadta Obama elnököt. De az elmúlt egy évben többek között személyes találkozója volt Ban Ki Munnal akkori ENSZ-főtitkárral, Kirgisztán államfőjével, Srí Lanka miniszterelnökével, Kolumbia elnökével és az ukrán elnökkel is. Apját pedig rendszeresen elkíséri a külföldi útjaira, így tett idén áprilisban is, amikor Brüsszelben Jean-Claude Junckerrel találkoztak és egyeztettek az uniós migrációs politikáról. A találkozót követően rövid időn belül több Magyarország-ellenes intézkedést is elfogadtak az unióban.
Júniusban Budapesten is járt Alexander Soros, mivel az Open Society Foundations (OFS) tanácsadó testületének is a tagja, és ilyen minőségében az OSF ügyeit beszélte át az OSF többi tagjával a világ minden tájáról, vagyis egyfajta OSF-világtalálkozót tartott. Egyértelmű tehát, hogy Alexander szépen lassan átveszi apja misszióját, így nem marad vezető nélkül az elkövetkezendő évtizedekben a Soros birodalom.
És hogy mit várhatunk a trónörököstől? Semmi változást, hiszen apjához hasonlóan ő is ugyanazokat a gondolatokat vallja, melyeket a „nyílt társadalom” fátyla alatt már megismerhettünk az elmúlt években. Alexander is markánsan bevándorláspárti álláspontot képvisel, a Facebook-oldala és a Twitter-oldala is tele van „refugees welcome” bejegyzésekkel, melyekben az illegális bevándorlók mellett áll ki. Nem várható tehát, hogy a Soros-birodalom változtasson bevándorláspolitikai álláspontján, Alexander vezetésével is mindent meg fognak tenni a migránsok Európába csábítása érdekében.
(Deák Dániel, 888.hu)
