Mivel közvádas ügyről van szó, az Országgyűlés mentelmi bizottsága szinte biztosan felfüggeszti Fekete-Győr András mentelmi jogát, erről azonban várhatóan már csak az őszi ülésszakban hozhat döntést a testület – tudta meg a Magyar Nemzet. A Momentum frakcióvezetőjét hivatalos személy elleni erőszakkal vádolják, aki még a párt elnökeként támadt 2018-ban a rendőrökre egy Kossuth téri tüntetésen. Információink szerint Fekete-Győr már októberben újra bíróság elé állhat.
Fekete-Győr András momentumos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány érkezett az Országgyűléshez a Pesti Központi Kerületi Bíróságtól hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt indított közvádas ügyben – jelentette be Kövér László a parlament hétfői ülésén. A házelnök hozzátette: ezt megvizsgálásra kiadta a mentelmi bizottságnak.
– Jelen állás szerint azt valószínűsítem, hogy Fekete-Győr András ügye már csak az őszi ülésszakban kerülhet a mentelmi bizottság elé. Az eljárási határidő szeptember 30.
– közölte a Magyar Nemzet megkeresésére Hargitai János.
A testület elnöke hozzátette: amennyiben Fekete-Győr megjelenik a bizottság előtt, úgy természetesen meghallgatják, mivel azonban közvádas ügyről van szó, szinte biztosra vehető, hogy ki fogják adni. Ismert: Szarvas Koppány Bendegúz egyszerű momentumos párttagként, Fekete-Győr pedig még a párt elnökeként támadt 2018-ban a rendőrökre egy Kossuth téri tüntetésen.
A két politikus ellen 2020-ban előkészítő üléssel kezdődött el a büntetőper a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.
A vádirati tényállás szerint a vádlottak a Országház épületének védelmét ellátó rendőrsorfalra különböző tárgyakat – köztük üveget és pirotechnikai eszközt – dobtak, illetve tüntetőtársaikat és a rendőröket lökdösték azért, hogy a sorfalat áttörjék. A Központi Nyomozó Főügyészség az elsőrendű vádlott Szarvas Koppány Bendegúz ellen csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, míg a másodrendű vádlott Fekete-Győr András ellen csoportosan, társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt emelt vádat.
Bár Fekete-Győr időközben országgyűlési képviselő lett, így mentelmi jog illeti meg, a bizonyítási eljárás ugyanúgy folytatódik ellene, a bíróság ezért kérte a kiadatását. A két vádlott közül nem mellesleg Fekete-Győr veszíthet többet a büntetőper miatt. Amennyiben jogerősen elmarasztalja a bíróság, az esetében a vonatkozó törvények értelmében ki kell mondani az összeférhetetlenséget: jogerősen elítélt személy nem lehet országgyűlési képviselő.
Ebből következik, hogy Fekete-Győr András akkor is kikerül a parlamentből, ha csak felfüggesztett szabadságvesztést kap.
Az eljárás azonban még hosszú hónapokba, akár évekbe is telhet. A Magyar Nemzet bírósági forrásokból úgy értesült, hogy a Momentum frakcióvezetője októberben már újra a törvényszék elé állhat.
Emlékezetes: az Országgyűlés júniusban 118 igen és 49 nem szavazattal, rendhagyó módon felfüggesztette Szabó Tímeának, a Párbeszéd társelnökének mentelmi jogát. Szabó ellen Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer egykori polgármestere tett feljelentést rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt. A botrányairól elhíresült párbeszédes politikus korábban azt állította a Facebookon egy videóüzenetében: Búsról és az egész Fideszről megint kiderült, hogy ők azok, akik pedofil-bűncselekményt követnek el. Szabó kijelentette azt is: teljesen egyértelmű tehát, hogy Bús Balázs bűnrészes ebben a pedofil-bűncselekményben. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága – magánvádas ügyről lévén szó – a szokásoknak megfelelően azt javasolta a parlamentnek, hogy ne függessze fel Szabó mentelmi jogát. A Ház ezzel ellentétes döntése után Hargitai János azt hangsúlyozta: bár egyhangúlag elutasították a felfüggesztési indítványt, Szabó Tímea kijelentései olyan sértők a Fidesz közösségére, hogy a jövőben újra kellene gondolni ezt a gyakorlatot.
(Bákonyi Ádám, magyarnemzet.hu)