Káosz, átláthatatlanság, kapkodás – több millió név került ki az amerikai választási névjegyzékekből

Ahogy közeledik az elnökválasztás napja, egyre érdekesebb információk érkeznek a tengerentúlról. Az X-közösségi oldalon terjed egy olyan felsorolás, amely államonként ismerteti, hogy az elmúlt időszakban a választói névjegyzékekből mennyi adat került ki.

Ezek között jócskán akadnak kiugró számok: Kaliforniában például mintegy 1,2 millió nevet töröltek, míg New York államban 450 ezer rekordot távolítottak el. Kentuckyban pedig félmillió névnél járnak.

De az igazi „csúcstartónak” Észak-Karolina tűnik a bejegyzés szerint, ahol

az elmúlt másfél évben mintegy 4 millió adat került ki a jegyzékből.

A poszt állítása szerint jelenleg is sok helyen zajlik a névjegyzékek karbantartása, vannak térségek, ahol két nappal a voksolás előtt is káosz uralkodik a nyilvántartásokat illetően.

A közvélemény-kutatók is trükközhetnek

Azonban nemcsak a nyilvántartások adnak okot „aggodalmakra”. Nate Silver közvélemény-kutató guru az amerikai elnökválasztás utolsó szakaszában „csalással” vádolta meg a szakmájában tevékenykedő többi felmérést végző szakembert. Silver szerint ugyanis egyes eredményeket „újrahasznosítanak” – írta a New York Post.

A FiveThirtyEight alapítója szerint a közvélemény-kutatók „terelgetik” a számaikat, vagy a múltbeli eredményeket használják fel a mostaniak befolyásolására, hogy

Harris alelnök és Trump volt elnök minden alkalommal egy-két ponton belül legyenek.

Nate Silver arra is felhívta a figyelmet, hogy 1 pontos vezetést szinte lehetetlen kimutatni.

„Ha egy közvélemény-kutató soha nem tesz közzé olyan számokat, amelyek meglepnek, akkor annak nincs értéke” – jelentette ki. „Mind a hét billegő államban még mindig másfél ponton belül vannak a közvélemény-kutatások” , ami meglátása szerinte azt jelenti, hogy döntetlenre állnak a felek.

A vállaltan demokrata felmérés-guru egy októberi cikkében arról írt, hogy a számokból nem lehet egyértelműen kimutatni,

de „megérzései szerint” Trump fog nyerni.

Lapunk mintegy két évvel ezelőtt egy terjedelmes cikkben foglalkozott azzal, hogy 2020-ban elcsalták-e az elnökválasztást a demokraták. Emlékezetes, hogy a csalás gyanúja azért merült fel tömegesen 2020-ban, mert

a demokraták a Covid-járványra hivatkozva erőltették a levélszavazás különféle formáit,

aminek következtében a korábban a szavazók töredékét érintő távszavazás tömegessé vált.

Ráadásul elérték, hogy egy nap helyett valójában szavazási szezon legyen, hiszen már hónapokkal a választás napja előtt le lehetett adni vagy fel lehetett adni a szavazatot, sőt, azt is „kiharcolták”, gyakran menet közbeni intézkedésekkel, hogy a választás napja után beérkező szavazatokat is számolják meg, még abban az esetben is, ha nem volt bizonyítható, hogy azokat időben feladták.

Bonyodalmak az azonosítások körül

További érdekesség, hogy az Egyesült Államok 328 millió lakosából 200 milliónak van választójoga, az utóbbi évtizedekben 58–67 százalékuk járult az urnákhoz. A népesség 76,3 százaléka fehér – ebből 18,5 százalék hispán –, 13,4 százalék fekete, 5,9 százalék ázsiai, 1,3 százalék indián és 3 százalék egyéb etnikumú.

Arról nem beszélve, hogy

Amerikában nem létezik személyi igazolvány szövetségi szinten,

ezért a regisztrációkor a szövetségi törvények szerint vagy a jogosítvány számával vagy a társadalombiztosítási (Social Security) szám utolsó négy számjegyével kell igazolnia magát a regisztrálónak. Tagállami szinten valamiféle személyazonosság-igazolást az ötvenes évek óta megkövetelnek, de 2006-ig egy tagállam sem követelt államilag kibocsátott, fotóval ellátott személyazonosság-igazolást. 2021-ig 36 állam vezette be szavazói személyazonosság valamiféle kötelező igazolását.

Az ilyen törvényeket azonban a demokraták gyakran perelik, mondván, hogy az diszkriminatív: az érintett tagállamok fele találta magát bíróság előtt.

„Kékcédulás szavazás elvtársak? ”

Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai elemző a Facebook-oldalán osztotta meg nemrég a Ballotpedia összesítését az Egyesült Államokban megkövetelt szavazóazonosítási procedúrákról. Mint az az összesítésből kiderül, az ötven államból összesen 35-ben kell valamilyen azonosítás a szavazáshoz, 24-ben kell fényképes igazolvány, 11-ben pedig még fénykép se kell.

Magyarán,

az Egyesült Államokban az államok 30 százalékában nem kell semmilyen azonosítás,

22 százalékában pedig elég bármilyen kártya, és kevesebb mint felében kell csak fényképes igazolvány.

A szakértő bejegyzését azzal a kérdéssel zárta, hogy „kékcédulás szavazást” látunk-e. Végül Somkuti megállapította, hogy „a kommunistából lett liberális nem vesz el csak átalakul”.

(Mandi)

Kérjük a segítségedet!

Wittinghoff minden pert megnyert ellenünk és elárverezik a lakásunkat, ha nem fizetünk neki! Itt vannak a részletek:

Wittinghoff MINDEN pert megnyert a mindenszo.hu -val szemben, harmadfokon is: 5 és fél milliót kell fizetnünk! Még másfél millió hiányzik – Itt vannak a dokumentumok, számlakivonatok – Kérjük a segítségedet!