Karácsony Gergely elhagyja a várost, ismét útra kel, s meg sem áll egészen Glasgowig. Klímacsúcsra megy, melyen sok okos ember, egész pontosan 190 ország meghívott küldöttei fogják felhívni a figyelmet a tarthatatlan állapotokra. Köztük a főpolgármester úr, aki elmondása szerint, mint budapesti lakost, engem is képviselni fog. Csak nehogy unatkozzon! Posztja szerint „Budapest fenntarthatóbbá, zöldebbé és élhetőbbé tétele” számomra is létfontosságú. Ebben nincs is vita.
Éppen ezért követtem örömmel a 2019 őszét megelőző években, ahogy folyamatosan újulnak meg a közparkok és a játszóterek, ezrével ültetik a fákat, bővülnek a szabadidős sportolási lehetőségek. A köztisztaság és a rendbe tett közterületek is hozzájárultak ahhoz, hogy egyre többen és több időt tölthessenek a szabadban. Ez nem felmérés, sokkal inkább benyomás, ám valós tapasztalatokon nyugszik.
Lehet, hogy a jelenlegi főpolgármester elődje kevesebbet szónokolt a zöld ügyekről, nem szállt bele frontálisan az autósokba, ahogy bicikliutakat sem ad hoc módon festegetett a körútra, hanem újakat épített az érintettekkel egyeztetve. Nem próbált a megválasztása után pár évvel rögtön egy magasabb pozícióba sem dobbantani. A szlogenek, illetve a nagyot mondás szintjén azonban Karácsony bizony lenyomja Tarlós Istvánt, mint Jakab Péter az egyszerű traktorost.
Szóval a főpolgármester megy reprezentálni az ENSZ-találkozóra, melynek céljai nyilvánvalóan üdvösek, ahogy a téma súlyát sem lehet eléggé komolyan venni, akkor sem, ha épp Greta Thunberg üvölti bele a világba. S miközben Brüsszel az akut energiaválság kellős közepén jórészt a lakossággal fizettetné meg a kibocsátás-csökkentés árát, no meg ambiciózusabbnál is ambiciózusabb célkitűzéseket jelöl ki az európai közösség számára, Karácsony Gergelynek mégis csak arról illene beszámolnia, hogy ő maga mit tett le az asztalra ezen a téren. Már ha egyáltalán szót kap,
Ha beszélhet, úgy azonban nagy kérdés, miről fog. Merthogy zöldebb és tisztább levegőjű nem lett Budapest az elmúlt két évben, az biztos. Az előző érában előkészített beruházások megkésett és egy időben történő megvalósítása következtében állandósuló dugók miatt aligha enyhült a szmogterhelés, a minden megszülető gyermek „mellé” ültetetett fákat sem látjuk az egyre leharcoltabb fővárosban, ahogy az sem az élhetőség melletti érv, hogy ismét beindult az elvándorlás az agglomerációba.
A mosolygásban és somolygásban élen járó, a saját szövetségeseit sorra átejtő városvezető nyilván büszkén mutatja majd be, hogy regnálása kezdetén, azonnal, félelmet nem ismerve klímavészhelyzetet hirdetett Budapesten. A kormánytól kissé lemaradva pedig akciótervet is készített, már ha lehet annak nevezni azt a bizonyos irományt. Az egyébként a Városháza alkalmazásában ténykedő Ámon Ada és Barsi Orsolya klímapolitikai szakértők még augusztusban beszéltek ennek kapcsán arról, hogy a főváros valójában eszköztelen, csak az állam képes érdemben javítani a helyzeten. Széttárt karok, magyarázkodás – Demszky óta ismerős alapállás liberáliséknál.
De górcső alá vette a dokumentumot a Greenpeace is. Érdemes idézni néhány megállapítást a nemzetközi NGO-tól: az (akkor még) tervezet szerintük szembemegy az európai uniós és a magyar célkitűzésekkel is, amelyek 2050-re vállalták a klímasemlegesség elérését. Aligha apróság, de a Karácsony-féle verzió valójában a 2018-as, még Tarlós idején született előző stratégia felfrissítése. És jobb lett annál?
ami az elmúlt két évben bekövetkezett, a klímasemlegesség kérdésében történt nemzetközi és hazai változások miatt még visszalépésnek is tekinthető” – írták még februárban a Greenpeace részéről. Hozzátették: „A dokumentum ugyan a korábbi stratégiai dokumentumhoz képest akciótervet ígér, de ehhez nem elég részletes, döntően továbbra is kérdéses maradt a megvalósítás mikéntje. Általánosságban elmondható, hogy nem tisztázott a programok finanszírozása.”
Hasonló, nem túl szívélyes véleménnyel volt a társadalmi vitára bocsátott dokumentumról a Levegő Munkacsoport. „Az egyes előirányzott intézkedések szinte kivétel nélkül az általánosságok szintjén kerülnek megemlítésre, konkrét tervek, (rész)határidők nélkül” – olvasható a véleményükben.
Ez így aligha hangzik majd el Karácsony részéről a klímacsúcson, ahogy nyilván a Főkert költségvetésének csökkentését sem fogja nagy dobra verni. Ráadásul éppen a nagy múltú, mostanában inkább a méhlegelők kialakítása miatt ismert cég beszámolójából tudjuk, hogy is állunk a zöldfelület növelésével: a társaság ugyan tavaly 1545 darab fát ültetett parkokban, fasorokban, de közben kivágtak 1032-őt, illetve 1239 tuskóeltávolítás is történt Budapesten. Ez így biztosan nem a beígért évi nagyjából tizenötezer új fa.
„Míg a zöldterületek kezelése, fejlesztése ma mostohagyerek a fővárosi önkormányzatnál, októbertől kulcsfontosságú terület lesz” – írta a 2019-es kampány idején a Párbeszéd társelnöke önkormányzati választási programjában. A jelek szerint ezzel a mostohagyerekkel is lehet még rosszabbul bánni, ha egy virtigli zöldpolitikusé lesz a „szülői jog”. Tegyük hozzá, ötéves zuglói polgármestersége alatt sem alkotott emlékezeteset ezen a téren.
Szóval ezzel a batyuval indulhatna Angliába Budapest vezetője, ám ezt a csomagot alighanem inkább itthon hagyja, s visz magával néhány lózungot meg egy virágos inget. Meg a pótolhatatlan mosolyt. És persze utána majd visszajön, ahogy a „szuperdemokratikus” balos ellenzéki előválasztást is otthagyta.
Ha viszont már így alakult, lenne mindezek nyomán egy szerény javaslatunk a főpolgármester felé: tisztelettel kérjük, kezdjen el fákat ültetni, parkokat kialakítani és a valódi, józan zöldpolitikát folytatni!
(Kacsoh Dániel, mandiner.hu)
Add tovább!
