in ,

Hoppá! Vizsgálatot rendelt el az OBH a Szeviép-vezéreket felmentő, de cégével Botkáéknak bedolgozó bírónő ügyében

Valószínűleg nem marad következmények nélkül a PestiSrácok.hu oknyomozó cikke

Valószínűleg nem marad következmények nélkül a PestiSrácok.hu oknyomozó cikke, az, hogy a Szegedi Törvényszék bírója, dr. Nóvé Ágnes úgy vett részt a Szeviép-ügyben másodfokon eljáró bírói tanácsban, hogy ezt érintettség okán valószínűleg nem tehette volna meg. Megkeresésünkre a törvényszék eddig nem válaszolt, az azonban sokatmondó és árulkodó, hogy tegnapi cikkünk után a százmilliós önkormányzati munkát is elnyert cégben érdekelt Nóvé Ágnes mindent törölt az egyébként nyilvános Facebook oldaláról. Megkeresésünkre az Országos Bírói Hivatal elnöke már válaszolt.

 

Dr. Senyi György azt írta, hogy a cikkünkben foglalt adatok alapján jelentéstételre és igazgatási vizsgálat lefolytatására kötelezte a Szegedi Törvényszék elnökét. Megkérdeztük ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, hogy törvény értelmében valóban fennáll-e az elfogultság, ha egy bíró úgy tárgyalja a Botka Lászlóéknak beszállító Szeviép-vezérek büntetőügyét, hogy családi cége ugyancsak több közbeszerzést nyert az MSZP-s polgármester városától.

Lomnici szerint általánosságban már az is aggályos, ha egy bíró tagja, tulajdonosa egy gazdasági társaságnak, ezt ugyanis törvény tiltja. Kérdésünkre az alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy olyan esetekben, ha egyértelmű összeférhetetlenség merül fel, az a gyakorlat, hogy az adott bíró ezt a tényt haladéktalanul bejelenti.

Ha utólag derül ki, hogy egy bíró úgy ítélkezett, hogy összeférhetetlenség miatt nem járhatott volna el, munkáltatója azonnal kezdeményezheti felmentését. Mivel az ügyben harmadfokú eljárás várható, így teljeskörű felülbírálatra nyílik lehetőség.

BOTKÁÉK BESZÁLLÍTÓJA KÖZREMŰKÖDÖTT BOTKÁÉK BESZÁLLÍTÓINAK MÁSODFOKÚ FELMENTÉSÉBEN 

Mint megírtuk, a furcsa módon első fokú ítélettel homlokegyenest ellentétes másodfokú felmentő Szeviép után kutakodni kezdtük, ugyanis a bírói tanács olyan különös indokokkal állt elő, hogy nem analizálták a cég működésének teljes könyvelését, kiragadott részletekből pedig nem lehet kétséget kizáróan megállapítani a bűnösséget. Vagyis hiába volt a per tárgya a vád szerinti csődbűncselekmény időszaka, a tanácsvezető a cég előéletének dokumentumait hiányolta, ezért a három volt Szeviép-vezéreire, Botka beszállítóra, családok százainak megnyomorítóira a Szegedi járásbíróságon még kimért 16 év börtönbüntetés vált köddé. Az oknyomozás során pedig egészen elképesztő összefüggésekre bukkantunk a Szegedi Törvényszék több bírája, többek közt a Szeviép-ügyben felmentő ítéletet hozó tanács két tagja és a szegedi önkormányzat között. 

 

BÍRÓ GAZDASÁGI TÁRSASÁG KORLÁTLAN FELELŐSSÉGŰ TAGJA SEM LEHET! 

A tanács tagja, dr. Nóvé Ágnes ugyanis az ÉPTÁRKER Kft. tulajdonosa, méghozzá férjével – tehát kicsi családi cégről van szó, amely 2018-19-ben három munkát is végzett Szeged városának. Szeged legnagyobb zöld beruházásában egy két szereplős konzorciummal 750 milliós beruházást, azon kívül egy tourinform iroda kialakítást és egy óvodai tetőcserét. Mindez pikáns, abból a szempontból, hogy a vádlottak padján olyan vállalkozók ültek, akik szintén az önkormányzat beszállítói.

Lecsupaszítva a történteket a tényekre, Szeviép-ügyben Botka beszállítója felmentette Botka beszállítóit – vagy legalább is közreműködött a felmentésben.

Azt is bemutattuk, hogy ekkora volumenű munkák kifejezetten kiugrónak számítottak a kicsi cég élebében, ugyanis korábban az éves bevételük kevesebb volt, mint amennyit a három rövid határidejű munkáért kaptak. A bírókról, bírók jogállásáról szóló törvényben találtunk egy passzust, ami alapján felmerül, hogy egyáltalán lehet-e gazdasági vállalkozása egy bírónak, pláne olyan, amelyik közpénzeket nyer.

AZ OHB AZONNALI JELENTÉSTÉTELRE ÉS VIZSGÁLATRA KÖTELEZTE A SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKÉT

Megkeresésünkre elsőként az Országos Bírói Hivatal, annak a napokban kinevezett új elnöke válaszolt.

Dr. Senyi György azt írja, hogy megkeresésünk nyomán, illetve a cikkünkben foglalt adatok alapján jelentéstételre is igazgatási vizsgálat lefolytatására hívta fel a Szegedi Törvényszék elnökét. Hozzáteszi, hogy amennyiben a jelentés vagy a vizsgálat kötelezettségszegést tárna fel, azzal kapcsolatos intézkedéseket  az arra jogosultak haladéktalanul megteszik. 

 

AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG JELENTÉSÉNEK ELMULASZTÁSA ETIKAI, FEGYELMI ELJÁRÁST VON MAGA UTÁN

Az OBH elnöke emlékeztet arra is, hogy mivel a Szeviép-ügyben védői és ügyészi fellebbezés is érkezett, harmadfokú eljárásban  teljeskörű felülbírálatra nyílik lehetőség. Ennek kapcsán kerestük meg és kérdeztük ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt. Elsőként azt kérdeztük, hogy is kell értelmezni a törvényt, lehet-e bíró cégtulajdonos.

 

JOGI KISKAPUT HASZNÁLHATTAK KI?

Lomnici Zoltán felidézte a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényt, amelynek  40. § (2) bekezdése kimondja:

„Bíró nem lehet gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet vezető tisztségviselője vagy személyes közreműködésre kötelezett tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet felügyelő bizottságának tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság korlátlanul felelős tagja, valamint egyéni cég tagja, továbbá gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végző civil szervezet vezető tisztségviselője.”

Jelen esetben az ÉPTÁRKER Kft-nek két tulajdonosa van, dr. Nóvé Ágnes tehát nem korlátlanul felelős tagja a cégnek. Ugyanakkor további kérdéseket vet fel, hogy mi a helyzet akkor, ha a tulajdonosok közös háztartásban élő közeli hozzátartózók. Ugye férj és feleség… Az alkotmányjogász szerint erre részletesen nem tér ki a törvény, hétköznapi szóhasználattal ez akár egy jogi kiskapu is lehet. Bár megkérdeztük a Szegedi Törvényszéket, ezidáig nem kaptunk arra választ, hogy dr. Nóvé Ágnes jelentette-e, hogy Szeviép-ügyben fennállhat vele szemben az összeférhetetlenség. Az alkotmányjogász kiemelte, a gyakorlat szerint  ennek tényét a bíró minden esetben bejelenti.

A bíró köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel. Az érintett bírák legkésőbb az összeférhetetlenségi ok keletkezésétől számított 30 napon belül kötelesek közös megállapodással kezdeményezni az összeférhetetlenségi ok megszüntetését. Ha a bíró a kötelezettségének az előírt ideig nem tesz eleget, a munkáltatói jogkör gyakorlója a határidő lejártától számított 5 napon belül határozatban állapítja meg az összeférhetetlenség fennállását és kezdeményezi a bíró felmentését – mondta Lomnici. 

Hozzátette, a törvény értelmében a fenti szabály megsértése esetén etikai, illetve fegyelmi eljárás következhet. Mi történik, ha kiderül egy bíróról, hogy döntött egy cég ügyében tanácstagként, és egyébként tulajdonos egy cégben, amely az adott cégtől pénzhez jutott közbeszerzés/megbízás keretében – kérdeztük. Az alkotmányjogász úgy vélekedett, hogy ha mindez bizonyítást nyer, az olyan összeférhetetlenségi ok lehet, ami további intézkedéseket vonhat maga után.

Miután nem jelentette, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a munkáltatói jogkör gyakorlója határozatban állapítja meg az összeférhetetlenség fennállását és kezdeményezi a bíró felmentését. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény  90. §-a szerint a bírót fel kell menteni, ha az összeférhetetlenséget jogerős határozat megállapította – jelentette ki Lomnici Zoltán. 

Mindez azonban csak egy lehetséges forgatókönyv a történtek miatt, de ettől még mindig adott egy másodfokon meghozott felmentő ítélet az utóbbi évek egyik legkiemeltebb, társadalom által is követett büntetőügyben, amelynek több száz család a károsultja. Ha a felmentő ítéletet hozó bírói tanácsnak akár egyetlen tagjáról kiderül, hogy nem járhatott volna el, mert összeférhetetlenség áll fenn vele szemben és azt nem jelentette, akkor az az ítélet törvényességét mindenképpen megkérdőjelezi.  Lomnici Zoltán aláhúzta, ha egy tényleges összeférhetetlenség valóban bizonyítást nyer, az a későbbiekben, például egy perújítási eljárásban hatással lehet az ítélet jogerős mivoltára. Ráadásul ahogy azt tényfeltáró riportsorozatunk következő részében bemutatjuk, nem csak a tanács egyik tagjának ítélkezése, részvétele aggályos a Szeviép-ügyben…

(Füssy Angéla, pestisracok.hu)

 

Oszd meg másokkal is!

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Felrobbantotta az internetet Párkányi Eszter Leia hercegnős videója – Videó

Eszenyi Enikőre támadtak sajátjai – Eszenyi helyett Alföldit akarják Karácsonyék a Vígszínház élére állítani