Orbán erről levelet is írt Merkeléknek, írja a Mandiner.
Mint beszámoltunk róla, az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament (EP) tárgyalói megállapodásra jutottak az uniós források jogállamisági feltételekhez kötéséről.
A tervezet szerint, ha az Európai Bizottság a jogállamiság megsértését vagy annak kockázatát érzékeli valamely tagállamban, akkor kezdeményezheti a szankciós mechanizmus elindítását. A szankciókról, így az uniós források esetleges felfüggesztéséről pedig a Tanács döntene minősített többséggel (Magyarország és Lengyelország tehát nem tudna vétózni).
A jogállamisági kritériumokat tartalmazó megállapodást európai parlamenti és tanácsi rendelet közös formájában tervezi elfogadni az EP és a Miniszterek Tanácsa. Ehhez a Tanácsban elegendő a minősített többség is, magát a jogállamisági mechanizmust tartalmazó rendeletet tehát Lengyelország és Magyarország nem tudja megvétózni.
Csakhogy a Többéves Pénzügyi Keret (az EU hétéves költségvetése), valamint a 750 milliárd eurós járványügyi csomag,
Ezt a jogi lehetőséget kihasználva, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő már pénteken határozottan reagált. Jelezte: vétózni fog a Tanácsban, amennyiben nem születik a lengyel elvárásoknak megfelelő megállapodás az uniós kifizetések feltételrendszeréről.
A Mandiner információi szerint mindezek nyomán Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordult a jelenlegi, valamint a jövő évi soros uniós elnökséget ellátó országok, azaz Németország, Szlovénia és Portugália vezetőihez, továbbá Charles Michelhez, az Európai Tanács és Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez.
Írásában a kormányfő előrevetítette: bár Magyarország elkötelezett az együttműködésben, a fejlemények tükrében a júliusban elfogadott csomaghoz szükséges egyhangúságot nem tudja biztosítani.
A kormányfő ezzel lényegében belengette a vétót. Vagyis azt, hogy
A miniszterelnök érvélésének lényege, hogy veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit a jogállamisági feltételrendszer beemelése a következő hétéves költségvetésbe, illetve a járványügyi mentőcsomagba. Megerősítette:
Úgy tudjuk, levelében Orbán kitért arra is, hogy a magyar jogrendszert az unió illetékesei korábban teljes mértékben átvilágították az európai standardok szempontjából, és valamennyi vitás kérdésben megegyezés született. Az EP mégis kezdeményezte hazánk ellen a hetes cikkely szerinti eljárást, ennek keretében pedig a kormány az elmúlt két évben több száz oldalnyi tisztázó dokumentumot terjesztett elő. Lényegében hiába, mivel komoly érdeklődés nem volt a válaszaink iránt az Általános Ügyek Tanácsában – mutatott rá.
A kormányfő levelében kifogásolta azt is, hogy az Európai Bizottság közelmúltban megjelent jogállamisági jelentése nem a tényeken alapult, abban
„Nothing is agreed until everything is agreed”
Semmiről nincs megállapodás, amíg mindenről nem állapodunk meg – Orbán Viktor szerint ez volt eddig az unió kialakult gyakorlata, amivel most szembemegy a jogállamisági kritériumrendszer leválasztása a júliusi megegyezésben foglaltakról. A júliusi kompromisszumnak ugyanis éppen az volt a lényege, hogy egyszerre születik döntés a jogállamiság kérdésében, valamint a Többéves Pénzügyi Keret és az uniós járványügyi csomag vonatkozásában. Ezt rúgta fel az EP és az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége a mostani javaslattal.
A kormányfő azt is sérelmezi, hogy
Orbán szerint az ilyen, nehezen meghatározható fogalmak lehetőséget teremtenek a politikai visszaélésekre, és sértik a jogbiztonság követelményét. A kormányfő szerint, ha ez így marad, a magyar kormánynak
Orbán javaslatokat is tesz a levélben egy esetleges új szankciós mechanizmus esetére.
Szerinte az Európai Bizottságnak, miután minden szükséges eszköze megvan ahhoz, hogy önállóan járjon el, nem lenne szabad külső szereplők, így nem kormányzati szervezetek véleményére hagyatkozva döntenie a különböző, tagállamok elleni szankciókról. Brüsszel jelenleg olyan szervezetektől kölcsönzi a hitelességét, amelyek semmiféle demokratikus felhatalmazással nem rendelkeznek, utal a miniszterelnök a bizottsági jelentéshez szellemi muníciót biztosító Soros-szervezetekre.
Szorgalmazza továbbá, hogy a kifizetési feltételrendszer csak azokra az esetekre vonatkozzon, amelyek ténylegesen és közvetlenül érintik az EU pénzügyi érdekeit. De indítványozza azt is, hogy