Nem kizárt, hogy a jövő évi országgyűlési választásokon népszavazáson is dönteniük kell a választóknak. Orbán Viktor július közepén jelentette be, hogy ötkérdéses népszavazást kezdeményeznek a gyermekvédelmi törvényről. Karácsony Gergely szintén ötkérdéses referendumot hirdetett, de ebből csak kettőt hagytak jóvá, és azok hitelesítését is többen megtámadták. Karácsony helyi népszavazásokat is szorgalmazott korábban, ezek tavasszal lettek volna, de elhalt a kezdeményezés.
Előfordulhat, hogy a jövő évi országgyűlési választásokkal egy időben népszavazáson is dönteniük kell a választópolgároknak. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a minap a Magyar Nemzetnek adott interjúban arról beszélt: „a népszavazás nagyszerű dolog, minden alkalom fontos, amikor a magyarok véleményt nyilváníthatnak […], ebből a megfontolásból – és a költségtakarékossági szempontok miatt is – van létjogosultsága annak a javaslatnak, amely szerint nem lenne akadálya, hogy egy népszavazást egyazon napra tűzzenek ki egy országgyűlési választással”.
Az előzményekhez tartozik, hogy Orbán Viktor július 21-én bejelentette: gyermekvédelmi népszavazást indít a kormány. A miniszterelnök kijelentette, hogy Brüsszel megtámadta Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt, mert nem fogadják el, hogy ellenállunk az LMBTQ-propagandának. A gyermekeink jövője a tét, ezért ebben a kérdésben nem engedhetünk – mondta a kormányfő. A miniszterelnök által bejelentett öt kérdést július végén hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A referendum célja, hogy a gyermekek nevelésében a szülők jogait megerősítsék, valamint szigorúbban lehessen fellépni a pedofil bűnelkövetőkkel szemben, továbbá hogy véget vessenek annak a gyakorlatnak, miszerint LMBTQ-szervezetek érzékenyítés címszó alatt szexuális témájú előadásokat tartanak gyerekeknek.
A kormányfői bejelentés napján Karácsony Gergely főpolgármester közölte, hogy ő is referendumot kezdeményez. Az általa felvetett öt kérdés közül az NVB kettőt hitelesített: a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadék folyósításának háromról kilenc hónapra emeléséről. Előbbivel kapcsolatban három felülvizsgálati kérelmet adtak be: kettőt magánszemélyek, egyet pedig a korábbi jobbikos politikus, Volner János pártja (arra hivatkozva, hogy a kezdeményezés az alaptörvénybe ütközik, mert nem lehet nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről népszavazást tartani). Karácsony utóbbi kérdését szintén hárman támadták meg: két magánszemély és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Érdemes felidézni, hogy Karácsony nem először próbálkozik referendum kezdeményezésével. A Párbeszéd társelnöke tavaly ősszel jelentette be, hogy helyi népszavazásokat indítanának országszerte települések annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány miatti uniós segélyalap legalább felét az önkormányzatok kaphassák meg. Az akkori tervek szerint a helyi képviselő-testületek novemberben dönthettek volna a népszavazás kiírásáról, és idén tavasszal tartották volna meg azokat. Azóta azonban a kezdeményezésnek se híre, se hamva.
(magyarnemzet.hu)
Add tovább!
