Hát ez durva, gyerekek! Budapesten akár százmilliárdos hiány is lehet

Annak ellenére, hogy Budapest két és félszer több pénzt szedett be az iparűzési adóból, mint az öt legnagyobb vidéki város együttvéve, mégis csődközeli állapotba kormányozta a Karácsony Gergely, Vitézy Dávid és Magyar Péter vezette ellenzéki koalíció. A hirado.hu-nak nyilatkozó városfejlesztési szakember szerint a tényleges hiány akár elérheti a százmilliárd forintot is.

Budapest tavalyi iparűzési adó bevétele két és félszer haladja meg az ugyanilyen jogcímen az ország öt, a főváros után következő legnagyobb város, Debrecen, Szeged, Miskolc, Győr és Pécs által együttesen beszedett összeget. A főváros ugyanis 2024-ben összesen 297,4 milliárd forint iparűzésiadó-bevételt mondhatott magáénak, ezzel szemben Debrecen 35,3 milliárd, Győr 31,4 milliárd, Miskolc 19,5 milliárd, Pécs 16,9 milliárd, Szeged pedig 18,9 milliárd forintot, összességében tehát 122 milliárd forintot szedett be az öt város. A két összeg között nagyjából két és félszeres a szorzó.

Gulyás Gergely Kristóf, a fővárosi Fidesz-frakció tagja a szerint „ideje kimondani, nem a pénz tűnt el, hanem a vezetés mondott csődöt”.

Budapest ugyanis annak ellenére, hogy rekordmagasak a bevételei, mégis csődközeli helyzetben van.

Ismert: a Fővárosi Közgyűlés a legnagyobb ellenzéki frakcióval rendelkező Tisza Párt aktív támogatásával az idei esztendőre olyan költségvetést fogadott el, amelynek a kiadási oldala ötvenmilliárd forinttal kurtább a kelleténél. A főváros ugyanis a törvényileg meghatározott szolidaritási hozzájárulásnál ennyivel kevesebb pénzt tervezett be az idei büdzséjébe.

Megírtuk: tavaly még 75 milliárd forint volt a Budapest által fizetendő szolidaritási hozzájárulás mértéke. A törvény rendelkezése alapján ez 2025-re 14 milliárddal, 89 milliárd forintra emelkedett. Amikor a költségvetési tervet a város vezetői a Fővárosi Közgyűlés elé terjesztették, már pontosan lehetett tudni, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke 89 milliárd forint lesz. A Fővárosi Közgyűlés azonban leszavazta a fideszes képviselők javaslatát, hogy ezt az összeget hiánytalanul be kell fizetni a Magyar Államkincstár számlájára, és úgy döntött, hogy annál sokkal kevesebb pénzt utal át.

Ennek megfelelően a költségvetési egyensúlyt a bevételek ismeretében 51 milliárd forinttal alacsonyabb kiadási szinten állították be. Emiatt fordult a Kúriához a Sára Botond főispán által vezetett kormányhivatal.

A pert Budapest elbukta, a hiányzó összeg első részletére pedig az államkincstár inkasszót nyújtott be. Ez borította fel Budapest költségvetését, hiszen a város jelenlegi büdzséjében az ötvenmilliárd forintra semmilyen fedezet sincs.

A helyzetet csak tovább súlyosbítja, hogy a főváros mindeközben belevágott a Rákosrendezőn található gigantikus méretű rozsdaövezet megvásárlásának többlépcsős folyamatába.

A tranzakció majdnem fillérre pontosan annyiba kerül, mint amennyi pénzt a szolidaritási hozzájárulás esetében az ország többi önkormányzatától megtagad a Karácsony Gergely vezette testület. Ez a pénz ugyanis a főpolgármester többször is megismételt vádaskodása ellenére nem a kormányt gazdagítja, hanem a nehezebb sorsú hazai önkormányzatokat. Ismert az is, hogy az ismeretlen szennyező anyagokkal fertőzött talajú Rákosrendezőt a kormány először arab hátterű nemzetközi befektetőtársaságnak szerette volna értékesíteni, mégpedig oly módon, hogy a vevő állja a környezeti rekultiváció összegét. A hirado.hu úgy tudja, hogy pusztán csak ez a költség akár még sok tízmilliárdba is kerülhet. Budapest azonban keresztül húzta ezt az elképzelést azzal, hogy bejelentette, él az elővásárlási lehetőségével. Ebben az esetben azonban a talajszennyezettség megszüntetésének költsége is a fővárost terheli, amelynek épp most pukkadt ki a pénztárcája.

Karácsony Gergely a kialakult csődközeli helyzetből előre menekült, és ahelyett, hogy a valóságnak megfelelő adatokra alapuló, új költségvetést dolgozott volna ki, a kormánnyal szembeni politikai konfrontációt választotta, és nyomásgyakorlás céljából tíz percre a teljes fővárosi tömegközlekedést június 6-án leállíttatta. A főpolgármester az akció után mindezt olyan kiállásnak nevezte, amihez szerinte több fővárosi cég és intézményi szakszervezet is csatlakozott. Mint az a közösségi médiában tett bejegyzésében olvasható: „A leállás kiállás Budapestért: tíz perc az életünkből a városért, ami az életünk.” Karácsony Gergely akkor kijelentette, hogy a kezdeményezés célja, hogy a főváros megmutassa: a kormányzati elvonások kivéreztetik Budapestet.

A városvezetés hozzáállása azonban megváltozott, mihelyst a kormány jelezte: nem hagyja magára Budapestet.

Az első egyeztető és tényfeltáró jellegű tárgyalást követően Latorcai Csaba bejelentette: „A kormány kész pénzügyi mentőkötelet nyújtani Budapestnek.” A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: „Rendkívül fontos, hogy az ország fővárosa működőképes maradjon, és a közszolgáltatások minden budapesti és minden Budapestre látogató számára a lehető legmagasabb színvonalon elérhetők legyenek.” Kijelentette: „2019-ben, amikor Karácsony Gergely és a baloldali többség átvette Budapest irányítását, akkor jelentős megtakarításai voltak a Fővárosi Önkormányzatnak, 214 milliárd forint állt rendelkezésre.” Hozzátette: a Fővárosi Önkormányzat adóbevételei 2019 és 2025 között több mint a duplájára nőttek. „160 milliárd forint volt 2019-ben, és idén a várakozások szerint már lényegesen meg fogja haladni a 300 milliárdos adóbevételt is” – mondta. Latorcai Csaba szerint tény, hogy több pénz marad a Fővárosi Önkormányzatnál 2025-ben, mint amennyi 2019-ben, sőt az is tény, hogy több pénz marad 2025-ben a fővárosnál, mint amennyibe a BKV egész éves finanszírozásra kerül. Úgy vélte: a Fővárosi Önkormányzaton áll vagy bukik, hogy a BKV-t és a fővárosi tömegközlekedést hogyan és miként finanszírozza.

„A források rendelkezésre állnak”

– jelentette ki Latorcai Csaba.

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára arra a főpolgármesteri nyilatkozatra is emlékeztetett, amely szerint van elegendő pénze a Fővárosi Önkormányzatnak a rákosrendezői ingatlan megvásárlására, és arra is, hogy azt saját forrásból fejlesszék. Mint fogalmazott, „ilyen szempontból roppant érdekes, hogy a mai tárgyaláson a Fővárosi Önkormányzat delegációja nagyságrendileg pontosan 50 milliárd forint igényt jelzett a BKV finanszírozásával összefüggésben. A fővárosi tömegközlekedés finanszírozását illetően tehát épp annyi hiányzik, amennyit a rákosrendezői telekvásárlásra költöttek” – mondta. Latorcai Csaba szerint felvetődhet a kérdés, hogy valóban volt-e pénze Rákosrendezőre a fővárosnak úgy, hogy az ne jelentsen csődhelyzetet. „Most, jelen pillanatban úgy látszik, hogy valóban csődközeli helyzetbe jutott a Fővárosi Önkormányzat” – mondta Latorcai Csaba.

A kormány elé tárt hiánynál jóval nagyobb a baj, Budapest kasszájából nem csak 51 milliárd hiányzik.

Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója és kutatási-elemzési igazgatója szerint a baj ennél sokkal nagyobb. Mint mondta, a 214 milliárdos többletről 2023 novemberére úgy olvadt nullára a Fővárosi Önkormányzat bankszámlája, hogy sem szolgáltatásnövekedés, sem beruházás nem állt mögötte. „Minden évben az inflációt meghaladó mértékben nőttek a Fővárosi Önkormányzat bevételei, de ennél is nagyobb mértékben nőttek a kiadásai. Muszáj vagyok hangsúlyozni: úgy nőttek a kiadások, hogy közben a szolgáltatási színvonalat a főváros csökkentette, önerőből pedig egyetlen beruházást sem hajtott végre. Meggyőződésem, hogy Budapest valós hiánya jelenleg a BKV és egyéb vállalatok veszteségei, a ki nem fizetett köztartozások, a halasztott fizetések és faktorált bevételek révén együttesen akár a százmilliárdos összeget is elérheti” – mondta Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója és kutatási-elemzési igazgatója.

(Hirado.hu)