Gálvölgyi János színművész, az Újbuda Nagykávéház műsorában adott riportjára reflektálnék. Egy sikerekben gazdag pálya tengernyi öröme mellett hangjából csalódottságot, elkeseredettséget véltem kihallani, rá jellemzően ügyesen játszva a viccelek, de komolyan mondom hullámait váltogatva a halálosan komolyan mondom, miközben viccelek stílusbravúrjával és mindezt hol csípősebb, hol megengedőbb mondataiba rejtve.
A szomorú bohóc!
Előljáróban el szeretném mondani, hogy életem egyik legkollegiálisabb gesztusa mégis épp Jánoshoz kötődik. Egy külföldi reklámfilm forgatására nem engedett el az adott előadásunk Madách Színház-i rendezője, amiben volt szerencsém játszani de én, egyszemélyes engedetlenségi mozgalmat hirdetve, az egyetlen, forgatással ütköző előadásom szerepének helyettesítésére felkértem egyik színházi kollégámat és már csak az aprócska szerep beugrópróbáját kellett egyeztetnem, amelyre János első kérésemre azonnal igent mondott és mint a darab főszereplője az egyik korábban tartott előadás előtt két-háromszor lepróbálta a beugróval a jelenetet, aki az élesben zajló előadáson, immáron nélkülem is hiba nélkül helytállt helyettem.
Igen, Gálvölgyi János örült, hogy a külsős munka elvállalásához hozzásegíthet, önzetlenül és barátian, amire talán nem is emlékszik már 25 év távolából, de számomra mégis meghatározó gesztus volt a részéről. Utólag is köszönöm.
Ezen kis kitérő után visszakanyarodva a riport ,,szomorú bohócához”, amiről viszont szintén kendőzetlen őszinteséggel szeretnék szót ejteni, az a jelenlegi politikai életről vallott lesújtó véleménye. Saját Heti Hetesben eltöltött évtizedes múltja mégiscsak az előzményét jelentik annak a skatulyának, amit most nehezményez a konzervatív oldaltól, hogy beleszorította.
A Heti Hetes skatulyájáról, arról, hogy milyen vélemény alakult ki sokakban az ottani viselkedésük miatt róluk, János így fogalmaz:
,,Rohadt, büdös liberális, mindenféle jelzővel ellátták az embert és akkor erre mit lehet mondani…”
Megpróbálom megfogalmazni, hogy mit. Két szóval röviden: Ok és okozat.
Én arra emlékszem, hogy az érintetlen aranyidőkben, a Gyárfás Tamás féle Napkelte időszakában, párhuzamosan a Heti Hetes tombolásával, a képernyő előtt ülve végtelenül szégyelltem magam amiatt, hogy Gálvölgyiék azt és úgy mondhattak, ahogyan nekik tetszett. A metsző gúny tárgyává tett patrióta, konzervatív emberek tucatjai hosszan tudnának arról mesélni, milyen érzés is lehetett az, amikor a humor ,,nagyágyúi” olcsó patronos pisztolyaikkal körbelőtték őket, igen, a nekik nem tetszőket.
Érdekes módon az akkori balos érinthetetlenekről nem szóltak a történeteik, mindig csak a konzervatív politikusokon, értelmiségieken élcelődtek, kollektív karaktergyilkolást elkövetve rajtuk. Ezzel csak azt jelzem, hogy az a skatulya-minősítés, ahogy fentebb fogalmazott a szomorúbohóc Gálvölgyi nem a semmiből jött, annak ő és társai ágyaztak meg. Ha beszólásaikra, egyirányú utcát jelentő vélekedésükre pisszent valaki, akkor adásról-adásra addig egyelték az illetőt, hogy azt is megbánta a szerencsétlen, hogy megszületett.
Kedves János!
A jelenlegi közhangulat annyiban más, mint a Heti Hetes fénykorában, hogy valóban van a tiéden, a ti baloldalra húzó vilaglátásotokon túl egy másik is. Ezzel nem kell egyetértened, de felháborodnod a létezése miatt nem túl elegáns. Eddig is volt, csak annak idején nem vettetek róla tudomást. Most is van, de manapság már nem tehetitek meg, hogy figyelmen kívül hagyjátok. Mindössze ennyi a változás.
Utolsó gondolatként, amidőn azon ironizálsz a riportban, hogy a Magyarországra visszatérőknek az erre felállított irodákban túrórudit adnak jutalmul, az jutott eszembe, hogy pont ez a metsző, lekezelő liberális gőg az, ami miatt jelenünkben a balos értelmiségnek kizárólag csak a sopánkodás, a kesergés kenyere juthat, meg a skatulya és az általad idézett, benneteket minősítő alpári szavak. Sajnos.
Ezek nem lennének, ha tanulnátok egykor volt hibáitokból és nem változatlan vehemenciával szidnátok mindent, ami nem a saját buborékotok világába tartozik.
Kedves János! Cáfolj rá, hogy inkább ahhoz nem kell 70-80 év, hogy ennek belátása bekövetkezzen a részetekről. Számodra, gyermekeid, unokád számára hiszem, hogy az a jobb, ha marad a jelenlegi kormányzás, még úgy is, hogy te másként vélekedsz erről. Adja Isten, hogy még 70-80 év ennek bizonyságául szolgáljon ebben a rendszerben.
A hozzád képest más véleménnyel bírók elfogadásával meggyőződésem szerint még a skatulyátok falai is leomlanának.
Baloldal! Nosza! Próba, szerencse!
Bognár Zsolt /Parabolha/
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
