Furcsa, hogy az a Jobbik vádolja törvénysértéssel az Állami Számvevőszéket (ÁSZ), amelynél éppen a párttörvény megsértése miatt folyik több száz millió forintot érintő eljárás – így fogalmazott lapunknak az ÁSZ kommunikációs vezetője. Horváth Bálint kifejtette: az eljárás lezárása, végeredménye attól is függ, hogy a párt milyen érveket terjeszt elő álláspontjának megvédésére. A szóvivő kitért arra is: eddig azt rótták fel a számvevőszéknek, hogy nem tesz eleget a pártok korrupciómentes működéséért, most viszont azért támadják, hogy feltárja a tiltott pártfinanszírozást.
– A Jobbik elnöke a napokban nyílt levelet írt Orbán Viktornak, amelyben azt kérte, hogy – amint fogalmazott – a kormányfő állítsa le az Állami Számvevőszéket, vonassa vissza az ÁSZ törvénytelen eljárását, majd a pártvezér a miniszterelnök kutyáinak titulálta a számvevőszék embereit. Mit szól ehhez a megfogalmazáshoz?
– Az ÁSZ az Országgyűlés független ellenőrző szervezete, s mint ilyennek az a feladata, hogy a közpénzek felhasználását ellenőrizze. A sértegető megjegyzésekre nem szoktunk reagálni, a törvényesség kérdésénél azonban érdemes egy pillanatra megállni. Az ÁSZ kizárólag a jogszabályokban rögzített kötelességeit teljesítette, amikor ellenőrizte a Jobbik gazdálkodását, a vizsgálat pedig azt mutatta ki, hogy a közpénzekből működő párt megsértette a jogi előírásokat. Furcsa helyzetnek tartom, hogy éppen egy törvénysértési ügy miatt vizsgált szervezet vádolja törvénysértéssel az egyébként szabályosan eljáró ÁSZ-t.
– Kezdjük akkor a legelején: röviden összefoglalva milyen előírásokat sértett meg a Jobbik?
– A párttörvény 2014. január elseje óta, tehát majdnem négy éve élő rendelkezése szerint egyik idehaza működő párt sem fogadhat el vagyoni hozzájárulást vállalkozásoktól. Ha ezt mégis megteszi, akkor az összeget az ÁSZ felszólítására be kell fizetnie az államkincstárnak. Abban az esetben, ha a hozzájárulást nem pénzben, hanem valamilyen szolgáltatás vagy más előny formájában szerezte meg a párt, úgy a számvevőszék állapítja meg a jogsértő támogatás értékét. A Jobbik esetében ez utóbbi történt. Az ÁSZ-t megkereste egy hatósági szerv, s jelezte, hogy a párt tavaszi plakátkampánya ügyében felmerül a tiltott pártfinanszírozás lehetősége. Iratok, szerződések, számlák, nyugták álltak a számvevőszék rendelkezésére a körülmények megítéléséhez, a dokumentumokból pedig az derült ki, hogy a Jobbik ár alatt juthatott hozzá bizonyos óriásplakáthelyekhez. Az árak összehasonlítása alapján az ÁSZ arra jutott, hogy 331 millió forintos előnyre tett szert így a Jobbik, s mivel ez sérti a párttörvény előírásait, az összeget a pártnak be kell fizetnie a kincstárba.
Fotó: Mirkó István
Felvetődött a tiltott pártfinanszírozás lehetősége a tavaszi plakátkampány ügyében
– Az ÁSZ döntése végleges?
– Nem. A számvevőszék december 6-án juttatta el jelentéstervezetét a címzetthez, melyre a párt – a szabályok szerint – 15 napon belül, vagyis december 21-ig reagálhat írásban. Eddig nem érkezett válasz a politikai szervezettől. Volner János frakcióvezető tegnap az ÁSZ épülete előtt sajtótájékoztatót tartott, ám sem az esemény előtt, sem utána nem élt a hivatalos formájú személyes reagálás lehetőségével.
– Mi következhet mindezek után?
– Az leginkább attól függ, hogy a Jobbik miként közli az érveit. Az általános tapasztalatok alapján azt mondhatom: az utóbbi időszakban volt olyan ellenőrzött állami, költségvetési szervezet, amely néhány oldalban fejtette ki álláspontját, s olyan is akadt, amely sokkal hosszabban reagált az ÁSZ jelentéstervezetére. A számvevőszék mindig alaposan megvizsgálja az érintett észrevételeit, az értékelés idejét leginkább a felsorakoztatott érvek száma és azok összetettsége határozza meg. Az ÁSZ ezt követően adja közre jelentésének végleges változatát, az abban foglaltakat pedig végre kell hajtani. A jogszabály szerint a tiltott párfinanszírozás összegét a jelentés után 15 nappal kell befizetnie az érintett pártnak.
– Hol támadhatja meg a Jobbik a számvevőszék végleges döntését, ha esetleg nem értene egyet az abban foglaltakkal?
– Az ÁSZ döntései ellen nincs jogorvoslat, a számvevőszék megállapításait bíróság előtt nem lehet vitatni. Hozzáteszem, ez a megoldás a rendszerváltozás óta él, s ezzel kapcsolatban eddig érdemben senki nem fogalmazott meg kritikát.
– Most ellenben nincs hiány kritikából: egyesek szerint alkotmányellenes ez a szabályozás, mások pedig arról beszélnek, hogy az ÁSZ beleavatkozik a demokratikus versengésbe, s akár a 2018-as országgyűlési választás eredményét is befolyásolhatja.
– Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy az ÁSZ független a politikától, munkáját szigorú törvényi keretek és eljárási szabályok szerint végzi. Az alkotmányossági kérdésekhez csak annyit tennék hozzá, hogy a törvény kihirdetése óta alkotmányossági kérdés nem merült fel. Annak kapcsán pedig, ami az ÁSZ szerepét illeti, egynémely korábbi politikai véleményt idéznék fel. Az utóbbi időben többször is azt rótták fel a számvevőszéknek, hogy a szervezet nem elég agilis, nem tesz eleget a pártok korrupciómentes működéséért, és a visszaéléseket nem tárja fel. Most viszont éppen azért támadják az ÁSZ-t, mert a végére járt egy nagyobb ügynek. A politikai felhangok nem befolyásolják a számvevőszék munkáját, tevékenységünket ezután is a jogállami keretek között, alkotmányos feladatainknak megfelelően, átláthatóan végezzük.
(Jakubász Tamás, magyaridok.hu)
