– Számomra egy kicsit érthetetlen, hogy miért pont most kell újabb demonstrációkat tartani – válaszolta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke lapunknak arra a kérdésére, hogy mi a véleménye a Belügyminisztérium épülete elé tervezett szombat délutáni újabb tanártüntetésről.
Az NPK elnöke hangsúlyozta: az uniós pénzek megérkezésével, illetve a pedagógusok valóban érdemi béremelésével van remény arra is, hogy ez folytatódni fog, és így a tanárok fizetése felzárkózik a diplomás átlagbérekhez.
Ez már időszerű volt, végre bekövetkezett, megvan a pénz, meglesz a jogi háttér is, hiszen készül hozzá a kormányrendelet.
Megjött a levél az Európai Uniótól, ami az utolsó akadályt is elhárította, ezért értetlenül állok az előtt, hogy miért van szükség most egy tüntetésre
– mondta Horváth Péter. Az NPK elnöke kiemelte,
a tanárok egyik legfontosabb követelése teljesült, az új életpályatörvénnyel kapcsolatban csak általánosságban követelték a jogszabály visszavonását, konkrét problémára nem világítottak rá.
– Nem látok ebben egyetlen olyan pontot sem, ami a korábbi, közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglaltaknál lényegesen rosszabb helyzetbe hozná a tanárokat, amire azt mondhatja egy pedagógus január 8-án, hogy neki most tényleg sokkal rosszabb dolga van – vélekedett az NKP elnöke.
Nem állnak le az egyeztetések
Horváth Péter hozzátette, jövő hét szerdán újabb egyeztetésre mennek a szakmai szervezetekkel együtt a minisztériumba, ahol meg lehet beszélni, ha a szakszervezeteknek vannak pontosító kérdéseik a fizetésemelésről. Szó eshet egyes pótlékok esetleges növekedéséről, valamint arról, hogy a későbbiekben milyen szempontokat vegyenek figyelembe egy újabb fizetésemelésnél – tájékozhatott.
Az elnök kicsit furcsának vélte a mostani béremelés tükrében, hogy a tiltakozók már 2025 szeptemberéről nem valós állításokat tesznek.
Olyan számolásokról beszéltek, melyek alapján jövő ősztől bércsökkenés jöhet, ami a mostani 528 ezerről visszaviheti 410 ezer forintra egy tanár fizetését, holott már a jelenlegi tervezetből is az olvasható ki, hogy a most minimumként meghatározott bérsávoknál nem lehet alacsonyabbra sorolni.
Szerinte most az a legfontosabb az intézményekben, hogy kiegyensúlyozott, nyugodt munka folyhasson, ne befolyásolja semmi a nevelési és az oktatási feladatok ellátását. A 2023/24-es tanév ősze már sokkal nyugodtabb volt, ami mindenkinek a teljesítményére pozitívan hatott, a pedagógusokéra és a diákokéra egyaránt. Minden, ami indokolatlanul nem ezt segíti elő, pontosan ezt a munkavégzéshez szükséges nyugalmat zavarja meg – világított rá Horváth Péter.
A baloldalnak semmi nem elég
A kormány által meghirdetett pedagógusbér-emelésen az Egységes Diákfront – Budapest a közösségi oldalára feltöltött videóban értetlenkedik, és újabb demonstrációt hirdetett meg szombatra.
A trágár megfogalmazásoktól nem idegenkedő fiatalok arról beszélnek, hogy a kormány hazudott. A videóban úgy fogalmaznak, hogy
a kormány megígérte a 32 százalékos béremelést, és most el akarják venni,
majd a gondolat erős káromkodásba torkollik.
A diákok mögé bújva pedig szintén tüntetni hívja a pedagógusokat a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Totyik Tamás szerint bár szombatra a diákok kezdeményezték a szervezést, de arra buzdítja a tanárokat, hogy aki teheti, vegyen részt és segítse a diákoknak a tiltakozását.
Ugyanakkor Totyik baloldali pártpolitikusi múltja alapján nem meglepő, hogy szakszervezeti köntösbe burkolva folytat kormányellenes tevékenységet. Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, miközben a PSZ honlapján található életrajzában elfogulatlan tanáremberként tüntetik fel Totyikot, arról nem tesznek említést, hogy korábban az MSZP egyik aktív helyi pártvezetője volt.
Kifulladtak már a tüntetések
Mint arról lapunk is beszámolt, január elsejétől emelkedik a tanárok bére, az átlagfizetésük 32,2 százalékkal nő, a pályakezdő gyakornokok pedig 528 800 forintot keresnek majd havonta. Orbán Viktor miniszterelnök az év utolsó, nemzetközi sajtótájékoztatóján azt is elmondta: egy hároméves bérfejlesztési program indul, amelynek végén a tanárok átlagfizetése, nagyjából 800 ezer forint lesz. Az, hogy az ellenzék folyamatosan támadja a kormány oktatáspolitikáját, beleillik az eddigi politikai mintázatba:
közvetlenül az elvesztett választások után a baloldal az utcai politizálásra helyezte a hangsúlyt.
Az Origó rámutatott: annak ellenére, hogy a kormány a rendszerváltoztatás óta legszélesebb társadalmi konzultációt folytatta le, diákok, szülők, tanárok és intézményvezetők mondhatták el a véleményüket, majd eszerint megszületett a pedagógus-életpályamodell, illetve a törvényben szabályozott béremelési folyamat is, egy hangos kisebbség folytatta a tiltakozásokat.
A baloldal már 2011 óta használja politikai céljaira a tanárok különféle megmozdulásait.
Az elégedetlenség legfőbb okát eddig az oktatásügyben történt átszervezések jelentették, majd pedig 2022-től a bérek kérdése került a középpontba.Az elmúlt évek tüntetései során az is világosan kiderült, hogy a tanári szakszervezetek vezetői nem érdekképviselők, hanem közönséges baloldali politikai aktivisták.
Nagy Erzsébet, a PDSZ hangadója úgy nyilatkozik folyamatosan a gyakorló tanárok nevében, hogy valójában már évek óta nem tanít, korábbi munkahelyein pedig pályatársai szerint is folyamatosan feszültséget szított, pereskedett. Ráadásul az Orbán-kormány kritikusaként a kormány által bevezetett kedvezményt vette igénybe a nyugdíjba vonulásánál.
(Molnár János, magyarnemzet.hu)