A hatósági tolmácsok mellett a bevándorlási és menekültügyi hivatal munkájába is bele akar szólni a Soros György támogatását élvező Helsinki Bizottság. A szervezet például helyteleníti a migránsok szavahihetőségének és történeteik valószerűségének vizsgálatát – hacsak nem az általuk javasoltak szerint történik mindez.
Ördögtől való a migránsok szavahihetőségének vizsgálata a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatának fizetési listáján szereplő Helsinki Bizottság szerint. De a jogvédő szervezet azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy a menekültügyi eljárásban részt vevő tolmács bármilyen módon jelezze, ha a „messziről jött idegen” hazudik, vagy legalábbis valószerűtlen történetet ad elő.
Miért? Mert a helsinkisek szerint a tolmácsnak az „ügyfél” érdekeit kell néznie, és valami hasonlót várnak el a bevándorlásiaktól is. Mint egy helyen megfogalmazták: a „döntéshozó feladata nem az, hogy kétséget kizáróan megállapítsa, a kérelmező minden tekintetben csakis a színtiszta igazat mondja”. Sőt azt is leszögezték, hogy az „üldözés bekövetkezésének nem kell nagyon valószínűnek lennie, elég ha az több mint csupán egy elméleti vagy jelentéktelen lehetőség”, vagy valószínűsíteni lehet a menedékkérő üldözéstől való megalapozott félelmét.
Hinni vagy nem hinni? című tanulmányában néhány éve Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság programvezetője kifejtette, hogy a migránsok szavahihetőségének vizsgálatát veszélyesnek, történeteik valószerűségének ellenőrzését pedig majdhogynem haszontalannak tartja. Nem tulajdonít jelentőséget annak, ha a menedékkérő nem emlékszik az őt meghurcoló, megkínzó, az őt hazájából elűző katonák egyenruhájára.
Fotó: Kurucz Árpád
A helsinkisek szerint a menedékkérő beszélhet összevissza
„Ha például nem emlékszünk egy egyenruha színére, hajlamosak vagyunk azt köztudomású információval pótolni, például a hollywoodi filmekben vagy közkedvelt tévésorozatokban látott egyenruhák színével” – érvel, de azt természetesen helyteleníti, ha az efféle pótlásokból bárki arra következtet, hogy az egész történet mesebeszéd.
Gyulai Gábor tanulmánya azzal zárul, hogy mégsem teljesen reménytelen a menekültügyi hatóságok munkája. Semmi mást nem kell tenni, csak a Helsinki Bizottsághoz fordulni, amely „elsőként teszi elérhetővé és rendszerezi egy helyen azt a minimumtudást, amely elengedhetetlen a megalapozott, tudományos igényű, a lehetőségekhez mérten objektív szavahihetőség-értékeléshez”.
Mint arról beszámoltunk, a bevándorlásiak mellett a tolmácsok körében is igyekeznek befolyást szerezni, nézeteiket elterjeszteni Soros szponzoráltjai. Már 2011-ben előálltak saját javaslataikkal, például hogy a hatóságok ne csak a hivatalos tolmácslistán szereplőket foglalkoztassák, hanem olyan tolmácsokat is, akik részt vettek egy speciális kurzuson, amelynek tananyagát legalább részben a hálózathoz tartozó szervezetek állítanák össze. A helsinkisek azt is kikötötték, hogy a hivataloknak a civil szervezetekkel együttműködve kell létrehozni egy tolmácshálózatot az így kiképzett emberekből.
(Nagy Áron, magyaridok.hu)
