Veszélybe sodorná a munkavállalók béremelését és lenullázná a hetek óta zajló bértárgyalásokat a Magyar Szakszervezeti Szövetség – tudta meg a Mandiner. A DK politikusa után most a baloldalhoz köthető képviselet is szabotálná a minimálbér emelését.
Drámai fordulatot vehetnek az eddig meglepően zökkenőmentes tárgyalások a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről. A Mandiner megtudta: a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) arra készül, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) soron következő, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter részvételével meghirdetett csütörtöki ülésen új bérkövetelésekkel álljon elő, lenullázva a tárgyalásokon eddig elért eredményeket.
Ez azért is meglepő fordulat, mert az október eleje óta tartó minimálbér-tárgyalásokon végig a munkavállalókat képviselő három országos szakszervezeti konföderáció a közösen kidolgozott javaslatáról egyeztetett a munkáltatói oldallal.
A TÁRGYALÁSI FORDULÓKON A MASZSZ KÉPVISELŐJE EGYSZER SEM JELEZTE, HOGY AZ IMMÁR TÖBB MINT EGY HÓNAPJA TÁRGYALT KÖZÖS SZAKSZERVEZETI JAVASLATOT NEM FOGADJÁK EL, ÉS ÚJ KÖVETELÉSEKKEL KÉSZÜLNEK ELŐÁLLNI.
A munkavállalók, valamint a tárgyalásokon részt vevő képviseletek és a kormányoldal nem véletlenül beszélt többször is tényként arról, hogy minden eddiginél korábban, akár már november közepén aláírhatják a felek a 2024-es bérmegállapodást.
A gyors megállapodás most azért is kiemelten fontos, mert a tervek szerint nem januártól, hanem már idén decembertől emelkedne a kötelező legkisebb kereset és a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum. Az előrehozott bérrendezés azt a célt szolgálja, hogy az idei évben az inflációnál kisebb minimálbér-emelés ne okozzon reálkereset-csökkenést az érintett munkavállalóknak.
Ráadásul, ha nem állapodnak meg a munkavállalói és a munkáltatói oldal képviselői, akkor nem nőnek a minimálbérek.
Megdöbbentek a független szakszervezetek
A Mandiner információit megkeresésünkre megerősítette Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke: Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke a keddi, szakszervezeti egyeztetésen új bérköveteléseket fogalmazott meg. E szerint a minimálbért és a garantált bérminimumot is legalább 15, de inkább 20 százalékkal kellene emelni.
Emellett a MASZSZ elnöke egy olyan dokumentumot is ismertetett a két másik országos képviselettel, ami olyan követeléseket is tartalmazott, amelyek korábban fel sem vetődtek.
A LIGA ÉS A MUNKÁSTANÁCSOK ELNÖKE SZERINT MEGLEPŐ ÉS MEGDÖBBENTŐ A MASZSZ MAGATARTÁSA, MIVEL EGY ILYEN LÉPÉSSEL VESZÉLYBE SODORJA NEM CSAK A TERVEZETT, DECEMBERRE ELŐREHOZOTT BÉREMELÉST, DE A MINIMÁLBÉR ÉS A BÉRMINIMUM EMELÉSÉT IS MEGAKADÁLYOZZA, HA NEM ÍRJA ALÁ A MEGÁLLAPODÁST.
Palkovics Imre megkeresésünkre kiemelte: felháborítónak tartja, hogy a MASZSZ a célegyenesben próbálja meg szabotálni a megállapodást, veszélybe sodorva a legalacsonyabb keresetűek bérének emelését. Ez a magatartás sajnos nem példa nélküli, az elmúlt években is előfordult, hogy nem írták alá a bérmegállapodást, amely csak akkor léphet életbe, ha minden fél aláírja.
Most viszont egy olyan esztendőben nehezíti a megállapodást a MASZSZ, amikor nemcsak a jövő évi minimálbérek összegéről kell dönteni, hanem egy olyan kompenzációról is meg kell egyezniük a feleknek, amely érzékelhetően ellensúlyozza a legkisebb keresetűeket kiemelten sújtó, rekordokat döntő inflációt.
A szakszervezeti egyeztetésen nem kaptunk értelmezhető választ a MASZSZ elnökétől arra, hogy a konföderációk közötti folyamatos egyeztetések ellenére miért készülnek előállni új követelésekkel, ráadásul olyan követelésekkel, amelyek a jelenlegi helyzetben teljesen irreálisak. Ez a viselkedés megmagyarázhatatlan, de ismét rávilágít arra, hogy a MASZSZ célja nem a bérmegállapodás, hanem – politikai érdekeket szem előtt tartva – éppen az ellenkezője
– tette hozzá Palkovics Imre, utalva arra, hogy a DK árnyék-pénzügyminisztere nemrég a minimálbér-emelés ellen tiltakozott.
Össze-vissza beszélt a DK-közeli szakszervezet elnöke
Mészáros Melinda szintén meglepőnek nevezte és a bártárgyalások jelenlegi állását tekintve károsnak tekinti az ilyen hirtelen és egyoldalú lépést. A Liga Szakszervezetek elnöke szerint is
irreális a minimálbér és a garantált bérminimum 20-20 százalékos emelését követelni, ráadásul anélkül, hogy bármilyen számítást, vagy bármilyen érvet felsorakoztatott volna a MASZSZ elnöke arról, miért változott ilyen hirtelen az álláspontja. Ezzel gyakorlatilag amellett, hogy veszélybe sodorja a bérmegállapodást, a szakszervezeti oldalt is gyengíti. Ráadásul a minimálbérek nagyobb emelése mellett olyan elvárások is előkerültek, amelyek jelenleg nehezen értelmezhetők.
A Liga elnöke példaként említette, hogy az európai minimálbér magyarországi bevezetésével kapcsolatos, hosszútávú bérmegállapodás részleteinek kidolgozása a tárgyalások menetrendje szerint csak 2024-ben kezdődik. Ennek ellenére a képviseletek szeretnék, ha az idei bérmegállapodás már megalapozná a 2027-ig tartó időszak alapvetéseit.
„Most az elsődleges cél az, hogy először a 2024-es minimálbérekről, a jövő évre vonatkozó bérajánlásról és az idei – a vártnál magasabb – infláció miatt szükséges kompenzációról döntsünk, legkésőbb november végéig. A MASZSZ ennek ellenére több olyan témát is felvetne, amelyek a hosszútávú, 2027-ig szóló, formálódó bérprogram részleteivel kapcsolatosak, vagyis a soron következő tárgyalási fordulókon még nincs helyük. Ezt pedig a konföderáció elnökének is világosan tudnia kell” – emelte ki Mészáros Melinda.
A bérmegállapodás feltétele, hogy a három munkavállalói és a három munkáltatói érdekképviselet megegyezzen. Abban az esetben, ha a MASZSZ nem írja alá a bérmegállapodást, a kormány rendeletben dönthet a minimálbérek új összegéről. A kormány ugyanakkor az elmúlt években többször is azt hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek és a munkáltatók megállapítása esetén hirdeti csak ki rendeletben a két összeg változását. Mészáros Melinda emlékeztetett,
a közelmúltban volt példa arra, hogy a két oldal nem tudott az év végéig megállapodni, ezért a minimálbérek 2021-ben január helyett csak februártól emelkedtek.
Nem kell temetni a bérmegállapodást
A Liga és a Munkástanácsok elnöke kiemelte, továbbra is tartják magukat az eddigi javaslatukhoz, és a munkáltatókkal folytatott kétoldalú egyeztetéseken, valamint a VKF keretében elért eredmények és menetrend szerint folytatják az egyeztetéseket, összhangban a szociális párbeszéd normáival.
A két érdekképviseleti vezető azt is hangsúlyozta, mindenkinek az az érdeke, hogy a fizetések minél nagyobb mértékben emelkedjenek. Erre viszont csak úgy van esély, ha a munkáltatók is képesek teljesíteni ezeket az igényeket, figyelembe véve a legkisebb vállalkozások teherbíró képességét. Hozzátették: bíznak benne, hogy a csütörtöki tárgyalási fordulón a MASZSZ visszatér az eredeti, megállapodás közeli tervezethez, és nem terjeszti elő a megállapodás meghiúsulását eredményező követeléseit.
Régóta szoros a kapcsolatban Gyurcsány pártja és a pártállami utódszakszervezet
A MASZSZ és a hazai baloldal kapcsolata a régmúltra nyúlik vissza. A Magyar Szakszervezeti Szövetség gyakorlatilag a pártállami szakszervezet utódja.
A korábban az MSZP-hez, az elmúlt években pedig már inkább a DK-hoz köthető szakszervezet az elmúlt években többször is szabotálta a minimálbér-megállapodást.
A módszer ugyanaz volt, mint most: a tárgyalások egy bizonyos szakaszában olyan irreális követelésekkel álltak elő, amelybe a munkáltatói oldal nem egyezett bele. Ezt követően nem törekedtek a konstruktív megállapodásra, érdemi párbeszédet sem folytattak.
Ez még nem minden: a bérmegállapodásokat aláíró másik két országos szakszervezetet is bírálták, azzal vádolva a független érdekvédőket, hogy a munkáltatóknak kedvező és a munkavállalóknak hátrányos egyezséget fogadtak el. A valóságban ezek a megállapodások nem is léphettek volna életbe, ha a kormány az öt másik érdekképviselet, vagyis a túlnyomó többség megállapodását nem vette volna figyelembe, és nem hirdette volna ki kormányrendeletben a minimálbérek emelését.
Emellett a MASZSZ az Európai Szakszervezeti Szövetségen keresztül rendszeresen támadja külföldön a magyar kormányt, és a hazai szociális párbeszéd elnyomásáról beszél, a munkavállalókat uszítja a kormány ellen. Erre jó példa a 2018-ban a MASZSZ által szervezett, majd egyre radikálisabb, „rabszolgatörvény” elleni tüntetéssorozat, amikor a konföderáció azt próbálta elhitetni a dolgozókkal, hogy állandóan túlórára lesznek kötelezve, amiért ráadásul nem is kapnak az érintettek pénzt. Ebből természetesen semmi sem valósult meg.
A MASZSZ és a DK szoros kapcsolatának talán legbeszédesebb bizonyítéka, hogy Kordás László, a DK tavaly elhunyt munkaügyi politikusa a Gyurcsány-pártban vállalt szerepe előtt közvetlenül a MASZSZ elnöke volt, több cikluson keresztül.
Több tízezer forinttal emelkedne a minimálbér
A szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány a háromoldalú bérmegállapodást várhatóan csak november második felében véglegesíti, a legfontosabb pontokról már megegyeztek a felek. Ez azt jelenti, hogy 2023 decemberétől
a minimálbér 15 százalékkal nő, összege bruttó 232 000 forintról 266 800 forintra emelkedik. A kedvezmények nélkül számolt nettó összege 154 300 forintról 177 500 forintra nő.
A garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedik, összege bruttó 296 400 forintról 326 040 forintra, nettó 197 100 forintról 216 800 forintra nő.
A decembertől megvalósuló emelésnek köszönhetően a minimálbér és a garantált bérminimum összegéért dolgozó munkavállalók decemberi, 2024 január elején kézhez kapott fizetése több mint 40 ezer forinttal haladja meg az egy évvel korábbi összeget.
(Nagy Kristóf, Mandi)
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
