in , ,

ELISMERÉS – Bizonyíték a szkeptikusoknak: a V4 az unió motorja

Londoni pénzügyi elemzők szerint nagyon erős növekedési lendülettel kezdték az idei évet a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok

Londoni pénzügyi elemzők szerint nagyon erős növekedési lendülettel kezdték az idei évet a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok, amelyek pillanatnyi éves összevetésű növekedési üteme megközelítheti a 6 százalékot.

Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics a héten ismertetett tanulmányában közölte, hogy az általa kidolgozott, GDP-súlyozással számolt összesített térségi gazdasági hangulatindex (ESI) átlaga januárban 109,9 volt a decemberi 107,8 után.

A térségen belül Magyarország ESI-indexe volt a legmagasabb ebben a hónapban, 120,9 ponttal.

A régió egészére kiszámolt januári súlyozott ESI-átlag a ház szerint csaknem tízéves csúcs: a cég által mért térségi index 2008 márciusa óta nem volt ilyen magas.

A Capital Economics Magyarországra, Csehországra, Szlovákiára, Lengyelországra, Horvátországra, Romániára, Bulgáriára és a balti köztársaságokra számítja ki saját térségi hangulati jelzőszámát az Európai Bizottság adataiból levezetve.

A cég londoni elemzői az általuk használt térségi ESI-modell alapján azt valószínűsítik, hogy a vizsgált közép- és kelet-európai EU-gazdaságok hazai össztermékének (GDP) éves növekedési üteme jelenleg 5,5-5,8 százalék környékén járhat.
A Capital Economics várakozása szerint 2018 első felében nagyon erőteljes marad a régió EU-gazdaságainak növekedése.

Az év második felében azonban a gyorsuló infláció és az emelkedő kamatok miatt valószínűleg mérséklődik a lendület.

Magyarországon mindazonáltal a londoni elemzői közösség csaknem konszenzusos véleménye szerint a belátható előrejelzési távlatban nem várható monetáris szigorítás.

A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői legújabb tanulmányukban megállapítják, hogy Magyarországon az utóbbi időszakban gyorsult valamelyest a maginfláció, és a további idei minimálbér-növelés e folyamatnak plusz hajtóerőt ad.

A ház szerint azonban ezzel együtt is nehéz elképzelni, hogy az alacsony inflációval jellemzett jelenlegi globális környezetben a magyarországi infláció túllépné a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos központi célszintjét.

A cég londoni közgazdászai szerint ráadásul az MNB alapállása van annyira enyhe, hogy nem valószínű a monetáris politika irányváltása egészen addig, amíg a magyarországi inflációs ütem a jegybank tűrési sávjának 4 százalékos felső határát át nem lépi. Mindezek alapján a Commerzbank 2019 végéig valószínűtlennek tartja az MNB alapkamatának emelését.

A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja új prognózisában közölte: saját előrejelzése 2,7 százalékos – a szélesebb konszenzust meghaladó – idei egész éves átlagos inflációt valószínűsít a magyar gazdaságban.

(forrás: Horváth József György, 888.hu)

Döbbenetes sivalkodás! – LMP: olyan kormányfőnk legyen, „aki képes késsel-villával enni” | Demokrata

A sivalkodók már Ausztria „orbanizálódásától” tartanak