A Dávid Pressman vezette Amerikai Nagykövetség tanácsokat osztogat a konzervatív oldal meghatározó felületének, a Magyar Nemzetnek. Mit, hogy nevezzen, és tiszteletteljes segítségüket is felajánlják, ha nevezettek esetleg nem találnák a kulcsot a problémásnak jelzett dolgok megoldására.
Nekem hirtelen a villáskulcs jutott erről az eszembe, de ennek részleteiben való kibontása messzire vezetne.
Volt már Magyarországon jó pár amerikai nagykövet, emlékezzünk például Mark André Goodfriendre, hát őt se a neve jelentése /jóbarát/ szerint ismertük meg. Pressman úr az ábra szerint szintén a nevéhez hűen kíván eljárni hazánkban a megbizatásának időszaka alatt. Nyomást gyakorol a médiára, annak is természetesen csak a konzervatív oldalára.
Ez a pressmani presszió-passzió.
Egyetlen dolgot nem értek. Az erős, az erőfölényben levő emberi nagysága véleményem szerint nem abban rejtőzik, hogy azt fitogtatja. A krakéler és nyilvánvalóan erősebb fél emberi és morális nagysága nem hatalmassága révén, hanem épp ellenkezőleg, a fizikailag gyengébbekhez való partneri viszonyulásában rejtőzik.
Noha nem vitatom Amerika világhatalmi szerepét, annyit azért megjegyeznék, hogy a szellem ereje nem fizikai. A morál, az erkölcs, ha úgy tetszik a tisztesség igazsága a Dávidoknak tekintettek esetében legyőzik a mindenkori Góliátokat. Ha Pressman úrék szintén ,,tiszteletteljesen” elgondolkoznának és megszívlelnék soraimat, akkor követségének és a magyar konzervatív kormányzatnak még gyümölcsöző is lehetne a kapcsolata. Higgye el nem rajtunk múlik.
Szándék és belátás kérdése az egész. Éppen ezért: Just do it!
Bognár Zsolt /Parabolha/
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
