Mi is az a Kúria? Mi lenne a Kúria feladata valójában? Miként avatkozott bele a választásokba? Hogyan fordulhatott elő, hogy akár jogsértések árán, politikailag motivált módon képes volt elvenni egy mandátumot a Fidesz-KDNP-től? Voltak előjelei a Darák Péter vezette szervezet politikai szereplővé válásának? Összeszedtünk néhány nyugtalanító részletet a Kúria szereptévesztéséről.
Egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba a Kúria, miután elvett egy mandátumot a kormánypártoktól – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Orbán Viktor miniszterelnök. Bár az Alkotmánybíróság szerint is jogszerűtlenül érvénytelenített több ezer határon túli szavazatot a Kúria, a testület végzése szerint jogorvoslatra nincs lehetőség, így egy parlamenti mandátumot elveszített a Fidesz.
Mi is az a Kúria?
A mostani botrányos esetnek már csak azért is különös jelentősége van, mert a Kúria a bírósági hierarchia csúcsán helyezkedik el. A legfontosabb feladata elviekben az egységes és következetes bírói gyakorlat kialakítása lenne, melyet az úgynevezett jogegységi határozatok meghozatalával biztosít. Ezek a határozatok elvi jellegű iránymutatásokkal szolgálnak, és a bíróságokra nézve kötelező erővel bírnak.
A Kúria épülete, fotó: MTI
A Kúria emellett elbírálhatja a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatokat, a felülvizsgálati kérelmeket, joggyakorlat-elemzést folytathat a jogerősen befejezett ügyekben, elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tehet közzé, dönthet az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, valamint dönthet a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.
Mindez jól mutatja, hogy a Kúria élet-halál ura a magyar bírósági rendszerben. Ennek fényében különösen veszélyes folyamat a Kúria politikai szereplővé válása, hiszen így nem garantálható, hogy a bíróságok döntéseik során mentesek maradnak a politikai befolyástól.
Hogyan avatkoztak be a választásba?
A többségében ellenzéki tagokkal működő Nemzeti Választási Bizottság (NVB), később pedig a Kúria több mint négyezer határon túli szavazatot érvénytelenített arra hivatkozva, hogy azokat saját címzésű és nem előre gyártott borítékban adták postára. Ezzel egy mandátumot vettek el a Fidesz-KDNP-től, míg a Jobbik a döntés hatására plusz egy parlamenti helyhez jutott.
Az ugyan igaz, hogy a határon túlról beérkezett levélszavazatok egy része nem a hivatalos válaszborítékban, hanem egyszerű borítékban érkezett vissza, illetve hogy a választási eljárásról szóló törvény valóban használja a válaszboríték kifejezést, ugyanakkor az érvénytelenségi felsorolásban már nem szerepel, hogy a szavazatot kötelező lenne a külön erre a célra készített válaszborítékban visszaküldeni. Ez azt jelenti, hogy érvényes módon szavaz az is, aki egyszerű postai borítékban küldi vissza a voksát.
Levélszavazatok számolása, fotó: MTI
Így az NVB ellenzéki tagjai önkényesen nevezték meg érvénytelenségi okként, ha valaki közönséges postai borítékban küldi vissza a szavazatát. A Kúria pedig önhatalmúlag egy új érvénytelenségi okot kreált, mellyel a Fidesz-KDNP-től elvett egy mandátumot. Az Alkotmánybíróság is azt állapította meg, hogy visszás volt a Kúria eljárása. „Az indokolatlan megkereső végzés azt a látszatot kelti, hogy a Kúria döntését attól kívánta függővé tenni, hogy annak eredménye hogyan hat ki, vagy egyáltalán kihat-e az egyik jelölőszervezet végleges mandátumszámára” – írta az Alkotmánybíróság.
Külön érdekesség a Kúria eljárásában, hogy annak ellenére állította azt a testület, hogy nem lehetne utólag rekonstruálni a szavazatokat, hogy azokat a feldolgozás során a választási iroda munkatársai ugyan érvénytelennek könyvelték el, de a többi szavazattól elkülönítve kezelték. Ráadásul arról a Kúriát is tájékoztatták előzetesen, hogy elkülönítve tárolják ezeket a szavazatokat, tehát nem volt igaz a testület azon állítása, miszerint nem lehetett volna rekonstruálni a helyzetet.
Bár az ellenzéki pártok részéről visszatérő vád, hogy az április 8-i választás során visszaélések történtek, valóban súlyos jogtalanságot a Fidesz kárára követték el. A fenti információk ismeretében kijelenthető, hogy a Kúria önkényes és politikailag motivált döntést hozott.
Miként vált politikai szereplővé a bírói fórum?
A PestiSrácok.hu megtudta, hogy a jogszabály téves értelmezését és önkényes kiegészítését tartalmazó Kúria-határozatot ugyanaz a bírói tanács hozta, amelyik Orbán Viktor miniszterelnök óriásplakátjait is jogsértőnek mondta ki, mert szerintük azon túl kicsik voltak a betűk, és messzebbről nézve nem volt egyértelmű, hogy a Fidesz vagy a kormány a kiadója a hirdetéseknek.
De nem csak ez mutatja, hogy a Kúriánál valami nagyon nincsen rendben. Tavaly nyáron számolt be arról a Tűzfalcsoport, hogy választási ügyekben ítélkezhet a Kúrián az a Kárpáti Magdolna, aki Majtényi László, a Soros György által támogatott Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökének felesége. Információik szerint korábban ugyan szó volt arról, hogy a nyilvánvaló összeférhetetlenségre tekintettel Darák Péter, a Kúria elnöke másik tanácsba osztja be Kárpáti Magdolnát, ez azonban mindmáig nem történt meg.
Darák Péter, a Kúria elnöke, fotó: MTI
Szintén a Tűzfalcsoport mutatott rá arra is, hogy az MSZP elnökét, Molnár Gyulát néhány éve felmentő kúriai bíró, Mészár Róza pedig többször volt a szocialisták alkotmánybíró-jelöltje, férje ráadásul az a Varga Jenő, aki a Vectigalis Zrt. korábbi vezetőjeként Gyurcsány Ferenccel is kitűnő kapcsolatokat ápol.
Felfigyeltek továbbá arra, is hogy Cserni János, a Fővárosi Törvényszék korábbi büntető bírája, aki jelenleg az Országos Bírósági Hivatal (OBH) szervezetfejlesztési és koordinációs főosztályán dolgozik, a Fővárosi Törvényszék elnöke akar lenni. Cserni 2006 őszén nyílt levélben állt ki Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök mellett. 2010 szeptemberében pedig Gatter László, a Fővárosi Törvényszék elnöke fegyelmi eljárást indított vele szemben, mivel az általa is megalapított, harcos balliberális Galamus portálon A mártír harca című pamfletjében megalázó írást jelentetett meg a 2006. őszi rendőrattak áldozatául esett Révész Máriusz fideszes politikusról.
Jól mutatja az is, hogy egyfajta balliberális fészekké vált a Kúria, hogy Darák Péter elnök azt a Rév István CEU professzort hívta meg előadást tartani a Kúria klubjába a „liberális világrendet” veszélybe sodró internetes eszközökről, aki korábban Ceausescu román diktátorhoz hasonlította Orbán Viktort, illetve nehezményezte azt is, hogy a kormány inkább fogadna be „magyarul beszélő ukránokat”, mint muszlimokat.
Kúria a törvények felett?
Kijelenthető tehát, hogy a Kúria az elmúlt években egyre inkább politikai szereplőként viselkedik. A levélszavazatok tömeges érvénytelenné nyilvánítása során pedig törvénytelenül járt el, ráadásul politikai motivációból. De nem ez az egyetlen eset, amikor a Kúria a törvények felett állónak képzeli magát.
Darák Péter például annak ellenére győzte meg társait arról, hogy tartsák meg az Országos Bírósági Tanács (OBT) soron következő ülését, hogy az OBT működése törvénysértővé vált az utóbbi hetek lemondásai miatt, melynek hatására megsértik a sarkalatos törvényben rögzített azon követelményt, miszerint valamennyi ítélkezési szintnek képviseltetnie kell magát a testületben. Az ülésen ráadásul érdemi határozatot is hoztak: elítélték az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőjének kinevezési gyakorlatát.
Mindezek ismeretében világosan látszik, hogy valami nagyon nem jól működik a Kúrián és el kell gondolkodni, miként lehetne fellépni az ilyen és ehhez hasonló esetekkel szemben. A bíróság a függetlenség álcája mögé bújva nem tehet meg akármit, nem helyezheti magát a törvények fölé. A választásba történő beavatkozással a Kúria átlépte a Rubicont, mely nem maradhat válasz nélkül.
(forrás:www.figyelo.hu)
