Szándékos rémhírterjesztés, vagy az adatok különös és sajátos értelmezésének következménye lehet, hogy a baloldali sajtó szerint 2024-ben minden korábbinál kevesebb gyermek született Magyarországon. A Telex a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai alapján és a 444.hu cikke nyomán arról írt, hogy tavaly mindössze 77 500 gyermek született Magyarországon, ami a mérések kezdete, 1950 óta a legkevesebb.
Tény, a KSH adataiból kiderül, hogy 1950-es évek elején, vagyis a Ratkó-korszakként ismert időszakban, 1956-ig több mint 200 ezer gyermek született évente és azóta folyamatosan csökken a születésszám. Ez az időszak az akkori intézkedések – abortusztilalom, a gyermektelenek megbélyegzése – miatt kiemelkedően nagy születésszámot eredményezett, amely mögött eltörpül az 1990-es évek és az azt követő évtizedek születésszáma.
A baloldali portálok ugyanakkor figyelmen kívül hagyják azt a fontos körülményt, hogy a gyermek születéséhez elengedhetetlen a két szülő, vagyis ha a születések száma évtizedek óta csökken, akkor kevesebb szülő képes kevesebb gyermeket a világra hozni, mint a KSH méréseinek kezdetekor.
A Ratkó-korszakban született a legtöbb lánygyermek. Ők az 1970-es évekre már gyermekvállalási korba léptek és az akkori ösztönzőknek és társadalmi elvárásoknak megfelelően túlnyomó többségük fiatalon, már a húszas évei elején megszülték első gyermeküket. Éppen ezért az 1970-es években is jóval magasabb volt a születések száma, mint napjainkban.
A „Ratkó-unokák”, vagyis akik az 1970-es években születtek, az 1990-es és 2000-es években léptek abba a korba, hogy ők is gyermeket vállaljanak. A rendszerváltást követő gazdasági válság és a megszorítások, kiemelten a Bokros-csomag miatt ugyanakkor a Ratkó-unokák már idősebb korban vállaltak gyermeket, kevesebb gyermeket hoztak a világra, mivel az életszínvonaluk jelentősen visszaesett.
A rendszerváltást követően tehát érdemben visszaesett a születések száma, mivel a megszorítások miatt sokan nem tudtak vagy nem mertek gyermeket vállalni, vagy csak egy gyermekük született. Ráadásul míg a rendszerváltás előtt gyakran a 20-as évek elején már volt egy gyermekük a nőknek, a gyermekvállalás fokozatosan kitolódott a nőknél, a 20-as éveik végére, vagy a 30-as éveikre.
A Telex és a 444.hu tehát nem gondolt arra, hogy az 1990-es és 2000-es években visszaeső születésszám miatt napjainkban jóval kevesebb magyar nőből válhat szülő, mint a korábbi évtizedekben ezért ahhoz, hogy ne „minden eddiginél kevesebb” gyermek szülessen, egyre több gyermeket kellene vállalniuk a családoknak.
Ezt kívánja ösztönözni a kormány is a gyermekvállalást ösztönző intézkedésekkel, mint a CSOK, vagy a hamarosan kétszeresére emelkedő családi adókedvezmény, a többgyermekes édesanyák szja-mentessége és számos egyéb családalapítást, gyermekvállalást elősegítő intézkedés.
A baloldali sajtó tehát amikor azt állítja, hogy minden korábbinál kevesebb gyermek született 2024-ben, akkor azt sugallja, mintha a gyermekvállalási korú nők nem lennének kevesebben, mint a rendszerváltás előtt, csak nem vállalnának gyermeket.
Éppen ezért nem is a születések számát mutató adat a legalkalmasabb arra, hogy a demográfiai folyamatokat érzékeltesse, hanem az erre a célra közzétett arányszám.
Tavaly a teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,38 volt, egy évvel korábban 1,51. Noha 2023-hoz képest ez valóban visszaesés, de aligha lehet azt állítani, hogy a legrosszabb lenne, a mélypontot 2011-ben, az elhibázott és megszorításokra épülő baloldali kormányzatok gazdaságpolitikájának következtében regisztrálta a KSH. A történelmi mélypont 2011-ben 1,23 volt.
Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa a napokban publikált elemzésében rámutatott, hogy a gyermekvállalási kedv összefügg a családok anyagi biztonságérzetével, vagyis akkor vállalnak a családok több gyermeket, ha úgy gondolják, jövedelmük hosszútávon stabil marad és fel is tudják őket biztonságosan nevelni.
Ez általában nem a válságok időszakára jellemző, márpedig a 2022-2023-as, egész Európában komoly életszínvonal-csökkenést eredményező energia- és megélhetési válság, valamint a rekordmagas infláció időszakát nem az anyagi stabilitás jellemezte. Ráadásul közvetlenül előtte a Covid-19 járvány időszaka szintén egy válságidőszak volt.
Tudjuk, hogy a tudatos gyermekvállaló családokban a tervezett gyermekek akkor születnek meg, ha a családok biztonságérzete megfelelő szinten van.
Ez komoly részben az anyagi biztonságérzetet jelenti. Ha például a 2010-es nagyon rossz szinten maradt volna a családok anyagi biztonságérzete, s a termékenységi arányunk is a 2011-es 1,23 szinten, akkor létszámcsökkenéssel arányosan 2025-ben csupán 66 ezer gyermek születhetne meg hazánkban. Jelenleg ez elképzelhetetlen,
jóval több gyermeket vállalnak a szülők most is, a termékenységi ráta sokat javult hazánkban 2011 óta”
– emelte ki a szakértő. Szalai Piroska nemzetközi összevetésben is értékelte a demográfiai folyamatokat. Az Eurostat legfrissebb termékenységi adatai 2022-esek.
2011–2022 között tíz országban nőtt csupán a termékenységi ráta, legnagyobb mértékben Magyarországon.
Az Európai Unió átlaga 1,54-ről 1,47-re csökkent ebben az évtizedben. A javulást a rendszerváltó országok (Litvánia és Lengyelország kivételével), illetve Németország, Portugália és Ciprus érték el.
Ha teheted, támogasd munkánkat, köszönjük!
Támogasson minket!
Kártyás fizetéshez kattintson az összegre, amennyivel támogatni szeretne minket.
Egyedi összeggel szeretne támogatást küldeni? Kérem, írja be az összeget, majd nyomja meg a "Támogatom" gombot!
Átutalással szeretne támogatást küldeni?