„Feleslegesnek hathat, hogy a nemzeti büszkeségről írok, de az a helyzet, hogy sok honfitársunknak egyáltalán nem természetes, hogy méltósággal érezzen a hazája iránt.
Mennyit hallani, ahogy magyar emberek »magyaroznak« mindezt negatív szövegkörnyezetben. Rossz emberi tulajdonságokat akarnak – még egyszer jelzem – magyar emberek(!) ráhúzni a magyarságra, ami nyilvánvalóan hülyeség. Vannak lusta emberek Németországban is, ahogy például gonoszak Olaszországban. Nem lehet általánosítani egyetlen nemzetet sem; külön gyomorforgató, ha ezt egy nép saját magáról teszi.
Ugyanakkor vannak vonások, amelyek fellelhetőek egy-egy országban. Mi tehetségesek, kreatívak, kitartóak és hatalmas küzdők vagyunk. Úgy alakult a történelmünk, hogy ezekre szükség volt az életben maradásunkra.
A kommunizmus időszaka sajnos legyalulta a hazaszeretet, ahogy később a balliberális kormányoknak sem ez volt a prioritás. Az elmúlt évtizedben viszont érezhetően egyre jobban állunk magunkkal, a korábban említett »magyarozók« kevesebben vannak és leváltja őket a nemzeti büszkeség.
És ebben hatalmas szerepe van a sportnak. Nem véletlen, hogy a baloldali kormányok sosem támogatták a sportot. Az ugyanis közösséget teremt, hazaszeretetre tanít és büszkévé tesz.”
(Mandi)
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
