Gábor ontja magából az írásait. A Facebookon egy ideig szüneteltette magát, mert ,,durcizott”, aztán belátta, hogy nélküle nem kelhet fel a nap és újra termelni kezdte keresztrejtvénnyel felérő ,,műremekeit, megfejelve klubrádiós és népszavás ,,gyöngyszemeivel”. Darab-darab, tartja a mondás, bár az eredmény, mint alább remélem kiderül, felettébb kétes.
Ugyanis G.Gy. stílusa meglátásom szerint tökéletesen ki – és felismerhető, viszont alig-alig érthető, íme:
Szellemi működése algoritmusának analitikáját szimplifikálva arra a konzisztens megállapításra juthatunk, hogy a normál skála horizontális vertikalitásához képest végtelenül anakronisztikus.
G.Gy. egoját nem tisztem részleteiben aposztrofálni, de az az axióma megállja a helyét vele kapcsolatban, hogy önmaga felkent adeptusaként polihisztori prolihisztije meghaladja az emberileg még elviselhető extrémumot. Disztímiája visszavezethető politikai enerváltsága állandósult szimptómájához.
Úristen! A többnyire görög eredetű idegen szavak használatában még csak a ,,d” betűig jutottam G.Gy. stílusának gúnyrajzát illetően, de nem folytatom, mert ennyi elég is a ,,tovuhabohuból”, helyesebben zűrzavarból, mert ugye lehet fogalmazni közérthetően is.
G.Gy. ha törekedne erre, talán saját tábora is képes lenne feljutni abba az éteri szférába, ahonnan sziporkázó tudását szórja, de nekem, mezei jobboldalinak, pontosabban sötétben tartott gombának szintén esélyem sincs, hogy szótár nélkül megérthessem görögös és latinos és minden egyéb, klasszikus tőről fakadó műveltségének szárnyaló magasát.
Egyetlen jótanácsot engedjen meg! A fentebb jelzett és túlzásba vitt stíluselemek nélküli intellektuális egyszerűsége számomra ugyan nyilvánvaló, de filozófiai kiválóságának erőltetett fitogtatását mégiscsak szerencsésebb volna, ha tudományszakmai berkein belül tartaná.
Há nem? De.
Bognár Zsolt /Parabolha/
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
