Bognár Zsolt rendkívüli összefoglalója Magyar Péter lelkiismeretéről

A pártpolitika velejárója, hogy az ellenfelek nem dicsérik egymást az egekbe, de ami Magyar Péterrel kapcsolatban zajlik a szemünk előtt, nevezetesen, hogy még az ellenzéki megmondó emberek jó része is vehemensen támadja, nem beszélve a kormánypárti értelmiségről, annak kiindulópontja az a kitörölhetetlen és elfogadhatatlan nullpont, ahonnan Magyar Péter a béka hátára mászott és skorpióként belemart addigi ,,jótevőibe”.

A szó szoros értelemben vett családi közege spiclijeként, árulása döbbenetéből eszmélve, menekülve kereste és meg is találta az áradó Tiszában az új ,,békákat, akiknek hátán az uniós tisztségig lavírozta magát. Még nem marja újdonsült jótevőit, mint ahogy a Fidesz vezetőit sem marta addig, amíg forintosítható hasznot láttott bennük.

Meggyőződésem, hogy besúgói karrierje indulásakor Magyar igazat mondott azzal, hogy nem lesz európai parlamenti képviselő, de ahogy ráérzett, hogy van potenciál az Orbánt gyűlölők összekovácsolásában, felült egy tiszai hajóra és bárminemű előzetes és eltökélt szándék nélkül elfoglalta frissen gründolt pártja kapitányi szerepét.
Azt gondolom, hogy hajója, amolyan időzített, ámbár matchbox méretűre kicsinyített Titanic, csak még imbolyog egy kicsit, mielőtt árulása és hazugságainak jéghegyei el nem süllyesztik.

M.P. úgy vélem, hogy saját lelkiismeretének foglya és próbál futni, menekülni Brüsszelbe, kórházakba, vasútszerelvények fülkéibe, dunai gátakhoz, bárhová, de érzi, hogy hamiskártyás lelki terrorjának emlékétől és családi árulásától, bármit is csinál, nem fog tudni szabadulni. Híveinek enyhet adó vígasza csak önigazolási pótlék számára, de tettére, tetteire nem adnak felmentést.

Vörösmarty: A vén cigány című versének néhány sora ötlik fel bennem:
,,Kié volt ez elfojtott sohajtás,
Mi üvölt, sír e vad rohanatban,
Ki dörömböl az ég boltozatján,
Mi zokog, mint malom a pokolban,
Hulló angyal, tört szív, őrült lélek,
Vert hadak vagy vakmerő remények?”

Magyar Péteré az elfojtott sóhajtás, ő üvölt sír és dörömből az ég boltozatján és az is ő, aki zokog a pokolban tört szívvel, őrült lélekkel. Hadainak vakmerő reményei napról napra fognak szertefoszlani és vert hadai, ha előbb nem is, de 2026-ban hátra fognak sorolódni botcsinálta vezetőjükkel.

Jelenének vak reményeit még kétségbeesetten táplálja, de sérült lelke árulását se politikai pótcselekvései, se hazugságainak eddigi áradata nem fogja begyógyítani. A sorsába kódolt ikaroszi zuhanás előbb vagy utóbb be fog következni.
Nem irigylem szabadeséses, ernyő nélküli becsapódását.

Bognár Zsolt /Parabolha/

Kedves Olvasóm!

Amennyiben lehetőséged engedi , segítsd portálunk fennmaradását, mert veszélyben van a mindenszo.hu további működése.