Van az első, a Magyar, a poloskás és ott van a második, a Németh, a népszavás.
Az első már a könyökünkön jön ki, a második is, de hogy az utóbbi konklúziója nem az önfeledt hozsanna az első ténykedésének várható következményeit illetően, az mégiscsak sajtó történeti pillanat.
Történt ugyanis, hogy Németh, aki nem a Magyar, szóval nem a poloskás, hanem az a Németh, aki egyébként magyar, oda nyilatkozott, hogy:
,,…Az ellenzékben valós zavart okozott a Magyar-jelenség. Nem pusztán azért, mert – ahogy ezt az elmúlt másfél évtizedben megszoktuk – nincs pártközi egység, nincs közösen kialakított álláspont, hanem mert egy-egy párton belül sincs. Van, akinek tetszenek az ügy főszereplőjének akciói, van, akinek nem, van, aki mer véleményt nyilvánítani, van, aki nem……A zavar okai persze érthetőek: egyértelműnek látszik, hogy Magyar Péter megjelenése, politikai szerepvállalása inkább a baloldaltól visz el szavazókat, és ez már önmagában kritikája az ellenzéki oldalon működő – vagy nem működő – formációknak…..Hát persze, hogy zavar van: Magyar Péter, ha tényleg talál magának egy pártot – és miért ne találna a 160 bejegyzettből –, akkor nem a Fidesz győzelmi esélyeit rongálja, hanem éppen a Fidesz ellen harcolóékat.”
Ha már a népszavás Németh is kesereg a Magyar miatti káoszon, ott tényleg zavar van az erőben.
/I have a bad feeling about this./
Kibeszélni a balos sikerpropaganda kormányváltó reményeket tápláló vegyeskórusából első blikkre merész és újszerű vállalkozásnak tűnik.
Németh Péter írásomat kiváltó cikkének címe:
,,Dönteni, de hogyan?”
Halkan kérdezem, hogy a népszavás elvtárs sorsáról a poloskásról írt cikkében kiállított, inkább szavazatvesztéssel felérő szegénységi bizonyítványa után kik fognak dönteni, a hatalmi mámoros, lájkba ájult ,,Magyarok”, avagy a maradék reszelék gyurcsányistái, dobrevistái dobják majd elé a selyemzsinórt? E nyelvi zűrzavarban ki fogja kimondani akár mindkettőjüknek, hogy ,,Hasta la Vista” Péterek?
Az ábra szerint a haladárok számára egyikük se jó ómen, ,,Ó MAN, NOMEN EST OMEN.”
A záró idézet Anna lányom verséből való és írásom zárásához végtelenül találónak éreztem!
Bognár Zsolt /Parabolha/
LEGYÉL NAPRAKÉSZ!
