Az ellenzéki összefogás nem más, mint az egymást összefogdosók, összetapicskolók gyülekezete.
Karakter nélküli zsibvásárosok, portéka nélküli svindlerek, a politika szükségtelen, de sajnos levakarhatatlan ballasztjai.
Azon kívül, hogy mindegyik formáció mikrofon elé tolt papagája közgazdasági realitás nélkül ígér fűt-fát anélkül, hogy képes lenne egy magot szakszerűen elültetni, hogy egymásra licitálva lesik, vajon a nyilvánosságba trombitált zagyvaságaikra van e bulvár-kereslet és ami a legszebb, hogy torna sori helyezkedéseikben saját összefogási felbuzdulásukban ott gáncsolják, lékelik azonos zászló alatt hajózó, elviekben saját elvbarátaikat, ahol érik, mindez hazánk politikatörténeti kuriózuma.
A legfrissebb cicaharcban Gyurcsány ,,napi bérmálkozó” Ferenc és Magyar ,,térerő-zavart” Péter himbilimbi méregetésének vagyunk szem és fültanúi. A DK ,,mi vagyunk a legerősebb ellenzéki párt” szlogenjét épp most sodorja el az ,,áradó Tisza”, remélem hordalékmentesen. Ferenc testvér, látva a veszélyt kiment a gátra és verbális homokzsákjaival, azaz Magyar karaktergyilkolászásával próbálja menteni a pártja számára még menthetőt.
A hazai baloldal kínjában összefogásról papol, de azért buzgón és kéjes izgalommal, piszkos kézzel fogdossa, tapicskolja össze, akit csak ér maga körül, leginkább saját elvbarátait, hátha az egymás kölcsönös és negatív lejáratásának százalékokban lesz mérhető hozadéka.
A mellékszereplők házi versenyében hatalmas a tülekedés.
Magyar Péter felbukkanásából az is levezethető, hogy amennyiben Orbán Viktor dacosan kilépne a Fideszből, a hazai ellenzék képes lenne őt is a vállára emelni és Magyar Péterhez hasonlóan, mint jó útra tért messiást ünnepelni. Akár még a ,,megtért” Orbánnal is hajlandóak lennének Orbánt váltani.
Tiltakozni, mindent tagadni, mi sem egyszerűbb. Hozzátenni a maguk pozitív részhalmazát az ország épüléséhez, nos az már melósabb.
Ahányszor az ellenzék és választóik naponta kiejtik Orbán nevét, abból a szóhalomból komoly, szakpolitikai elemzéseket lehetne írniuk. Nem véletlen, hogy nem teszik. A képességük hiányát a képességük látszatának görcsös bizonygatásába fojtják.
Szánalmas ellenzéki vergődésüknek másfél évtizede szemtanúja a nyilvánosság. De ez még mindig elviselhetőbb, mintha bal-fékségeiket kormányzati pozíciójukból kellene megtapasztalnunk.
Legyünk észnél a június 9-i választásokon!
Bognár Zsolt /Parabolha/