in , ,

Bognár Zsolt 2023-as összefoglalója – Nagyon akarja a békét a színművész

2023 konklúziója: Megérte???

 

Egy évvel ezelőtt, amikor még teli tüdőből ment a harci kürtök gerjesztése az európai okosoknál, Parabolha blogomon a ,,Senki ne játsszon felelőtlenül a tűzzel” /2023 01 21/ címmel írtam az álláspontom szerint egyedül vállalható és talán a legkevesebb veszteséggel járó megoldásáról az orosz-ukrán konfliktusnak.

Felvetéseim a kompromisszum keresés jegyében, már akkor bizonyos ukrajnai területekről történő lemondásról szóltak, de erről hallani sem akart Ukrajna, se partvonalas bátorítói. Az idő tájt javaslatom idegenül csengett a nyilvánosságban és egy év kellett ahhoz, hogy meglátásaim, legalább felvetés szintjén elérjék a közvélekedés ingerküszöbét.

Félreértés ne essék, nem önfényezni kívánom magamat, de egy teljességgel elvesztegetett év leszűrhető statisztikai tanulságai legalább jók lehetnek arra, hogy egy újabb év múlva ne tartsunk ugyanitt.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint 2023-ban csak az ukrán emberveszteség 215 000 fő volt. A sajátjukról az orosz fél természetesen nem tesz említést, noha a részükről is igen magas az eddigi áldozatok száma.

Semmi másról, én most erről az egyetlen adatról kívánok beszélni. Ez a szám példának okáért Debrecen 200 000-es összlakossága és ehhez még a pontosság kedvéért odakanyaríthatjuk mondjuk Budakeszi 15 000-es lélekszámát is.

A felkészültebb elemzőktől néha már elhangzik, hogy bizonyos területekről a békekötés orosz feltételeként le kellene mondania az ukránoknak, valamint NATO csatlakozási szándékukról.

Nocsak?
Felteszek egy költői kérdést. Az elmúlt egy évben változott-e az orosz álláspont?
A válaszom: nem.

Saját győzelmi vágyainak teljesítéséhez került-e közelebb Ukrajna?
A válaszom: nem.

Legyőzhető-e Oroszország?
A válaszom: nem, illetve bajosan.

Hozzáteszem, hogy Amerika sem és ez bármely atomhatalomra igaz állítás. Azért nem, mert végső fegyverként ott az ATOM a kezükben és azt használná is bármelyik megszorult fél, mintsem, hogy vesztesen lekullogjon egy adott harcszíntérről. Ez a realitás.
Aki mást mond, illúziókat kerget vagy megmaradt a gyerekkor ,,adj király katonát, ha nem, akkor szakítok” önfeledt hancúrozásánál.

Persze lehet ,,fincsi”globális világ – és atomháborúba keveredni, de annak a jelenlegi atompotenciál egészére tekintettel, ne adj Isten kölcsönös használata esetén se győztese, se vesztese nem lenne, hanem a hiúság vásárában a föld párszáz évre tetszik vagy sem, de a tetszhalál állapotába esne és közel sem biztos, hogy maradna olyan életképes generáció bárhol a földtekén, ami azt onnan újra ki tudná rángatni.

Hangsúlyozni szeretném, hogy minden tiszteletem Ukrajna honvédő háborúja előtt, de a rendelkezésre álló fegyverek mennyiségének és milyenségének felek közötti megoszlása – hiszen az ukránok külső segítségre szorulnak – valamint a két fél részére rendelkezésre álló EMBERANYAG súlyosan egyoldalú mennyiségi különbözősége okán / de ronda egy kifejezés!/mégiscsak a kompromisszum keresés irányába kellene, hogy mutasson az egymással harcolók szándéka. Nem lehet érdeke senkinek egy helyi sajnálatos konfliktust mindenáron egy globális ,,tömegverekedéssé” terebélyesíteni.

Véleményem szerint a békekötés hangoztatóinak ebből fakadóan maximálisan igaza van.
Halkan kérdezem, hogy bármennyi terület feladása egyenértékű lehet-e ukrán oldalon a fentebb jelzett, egy év alatt kioltott 215 000 ember életével? A kérdés az oroszokra is érvényes, amennyiben nem azt ,,feltételezzük”, hogy náluk mindenki ép bőrrel megússza.

Ezt a számot úgy kell tekinteni, hogy egy eszkaláció esetén mi magunk, akik még nem vagyunk közvetlen részesei ennek a pokolnak, szintén növelhetjük ezt a szomorú statisztikát.
Az csak egy pillanatnyi állapot, hogy mi élők eleddig a SZEMLÉLŐK szerepét játszhattuk, de további háborúpárti hozzáállással bármelyikünk egy pillanat tört része alatt a SZEMLÉLTEK között találhatja magát.

Ha lehetséges, akkor ezt fontolják meg azok, akik Oroszország háborús vereségére tesznek még mindig felelőtlen téteket és ígéreteket.
Ugyanis egyetlen négyzetkilométernyi élettel megtöltött terület is többet ér, mint egy kontinensnyi, akár évtizedekre elaknásított lakatlan terület.
Legyen egyezség, az jelentse az elérhető legnagyobb győzelmet.

Bognár Zsolt /Parabolha/

 

 

 

LEGYÉL NAPRAKÉSZ!

Kötter Tamás a lengyel helyzetről: a lengyel testvéreinknél gyökeret verő woke éppen olyan, mint szellemi elődjei, a jakobinus és bolsevik diktatúrák

Na, ugye: újabb hitelminősítőtől kapott dícséretet Magyarország